Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Kovács Ottó: Zarzetzky József gyufagyárai - egy híres iparos munkássága

Minisztérium Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoportja, a mai Országos Műszaki és Közlekedési Múzeum elődje. A kép jelenlegi állapota és a restaurálási teendők Az örökös szerint a kép mindig a falra volt rögzítve, e célból a képtartó szekrény aljára és tetejére utólagosan fémkapcsokat szereltek

2

5. A szekrény három részből - hátlap, keret és kinyitható üvegezett ajtó - áll, mindhárom rész sötét barnára van festve. A keret 99 x 79 x 6,5 cm, az üvegezett ajtó 99 x 79 x 4 cm nagyságú. Az ajtó jobbról balra nyílik, üvege még az eredeti hengerelt táblaüveg, a kerethez rögzítő zsanér későbbi munka. Az üvegezett ajtó peremét eredetileg 15 gipszminta díszítette, ezekből mostanra csupán 4 teljes és 1 töredékes maradt. Az ajtót a jobb illeszkedést és zárhatóságot segítendő kettő 2 - eredeti - fém kapoccsal lehet rögzíteni. A hátlap 99 x 78 x 2 cm, a kerethez eredetileg fából készült szegekkel rögzítették, a szegek száradása és törése miatt azonban szükséges volt - utólagosan fémcsavarokkal megerősíteni. Az elmúlt másfélszáz év nyomai a gyufaképen és szekrénykéjén is nyomott hagytak. Mivel a kép sokáig függő helyzetben volt, a tartószövetre és a gyufaszálak közötti ragasztóanyagra nagy feszítő - húzó erő hatott. A szövet és a ragasztó elöregedett és nem tartotta a gyufakép súlyát, ezért az a kép alsó harmada környékén szintben elcsúszott és kettévált. A sérülés bekövetkeztének pontos idejét nem ismerjük, azonban az 1960ban Szakács Margit tollából megjelent, Zarzetky József gyufagyárairól írott tanulmányhoz mellékelt felvétel a gyufaképet (talán az üvegezett szekrényből kiemelve, de azt mindenesetre nem ábrázolva) azonban már kettévált állapotában mutatja. A már említett az üvegezett ajtó peremét díszítő gipszminták leváltak és elkallódtak, mára az egykori 15 mintából 4 teljes és 1 töredékes maradt. Elsődleges restaurátori feladatot igényel 2

5 Lackovics Zsuzsannának, a néhai tulajdonos lányának szíves szóbeli közlése, családja már az 1920-as években birtokolhatta a képet, amit már 60 -80 éve a falra rögzítve tároltak. az elvált kép részek egy szintbe állítása, és a hiányzó keret díszítés pótlása. A műtárgy elkészítése óta még nem volt darabokra szedve, ezért rejtett hibák is jelentkezhetnek. A restaurátori munka a kép szétszerelését, és tisztítását, az esetlegesen hiányzó gyufaszála pótlását, színezését, lakkozását valamint ragasztását igényli. A feladatok elvégzése után kerülhet sor az újbólirögzítésremegerősítésre, a kép részeinek konzerválására és összeszerelésére.

2

6 Az ország címert ábrázoló gyufakép Zarzetzky József gyufagyárának még egy ipartörténeti emlékét őrzi múzeumunk, ez a szintén színes gyufaszálakból összeállított kép Magyarország koronás kiscímerét ábrázolja. A technikából adódóan stilizált ábrázolás valószínűleg reklám célra készült. A címer rögzített, üveglappal ellátott fakeretben áll, melynek nagysága 290 x 370 x 70 mm. A tárgy keretből való kiemelése nélkül is megállapítható, hogy ismertetett kortársánál jobb állapotban maradt fent. A magyar címert ábrázolókép felülete mintegy 1000 cm

2, megközelítőleg 70.000 gyufaszál alkotja. A kép alkotóelemei a gyárábrázoláshoz is felhasznált 5 cm hosszú hengeres testű, színes, festékkel borított, de foszfort nem tartalmazó, lakkozott fejű gyufaszálak. A technika és a gyufák rögzítése a gyár ábrázoláséval azonos. A fehér alapon elhelyezett piros-fehér sávos és kettős kereszttel ellátott címerképet zöld színű levelek fonják körbe. A címer oldalain piros betűkből álló felirat: Zarzetzky - József, a címer alatt sötétebb háttérben - Pesten olvasható. A tárgy jelenleg kiállításban szerepel, ezért olyan igényű vizsgálata, mint a gyárábrázolás esetében, jelenleg nem volt lehetséges. Külső sérülés nélküli fennmaradása valószínűleg kisebb méretének, súlyának - és a jobb tárolásnak köszönhető. A gyufacímer 1983-ban került gyűjteményünkbe. 2

6 A műtárgy állapotának vizsgálatában és leírásában Ziegeler Gábor a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum restaurátora volt segítségemre. 113