Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Képes Gábor: Az IBM-kompatibilis személyi számítógépek térhódítása Magyarországon

A korszakalkotó gép

2

5, mely 1984-ben elnyerte a BNV nagydíját is, 1985 februárjában többféle konfigurációban volt kapható. Az ekkoriban leggyakrabban értékesített típuskonfigurációk közé tartozott: „Proper 16/A típuskonfiguráció: Proper-16 alapegység, hajlékonylemez-csatoló, nyomtatócsatoló, 2 db. 5.25"-os BASF 6128-as hajlékonylemez-egység, kijelzőcsatoló, monokróm monitor, PROPOS-16, EXTBASIC-16, PASCAL-16, SORVAL-16, PERDATIN-16, TEXTMAN-16 (szoftverrel). Ára: 842.000,- Ft Proper-16/W típuskonfiguráció: ugyanaz, mint fent, de kiegészítve 1 db. 5.25"-os, 7 Mbájt kapacitású merevlemezes (Winchester) tárolóval, a szükséges csatolóval, valamint PER1NFO-16 alkalmazásgenerátorral. Ára: 1.326.000,- Ft. A Proper-16 bérletezését a Scitel - az SZKI másik leányvállalata - és a Sci-L is végzi. Ennek formája és árai nagyjából megfelelnek a hazai gyakorlatnak. A Sci-L-től kapott tájékoztatás szerint egy Proper-16/A bérleti díja havonta a bérleti időtől és a konfiguráció kiépítésétől függően - 30-42 ezer Ft között van. (...) A gépet folyamatos bérletezés után csökkentett áron meg lehet vásárolni: 2 év után az aktuális ár 80, 3 év után 40, 4 év után 10 százalékáért adják el"

2

6. A gép alapegysége az 1985. február 1-én érvényes ár szerint 420.000 Ft volt, ezért egy központi tárhoz (256 kbájt RAM. 40 kbájt ROM, billentyüzetcsatolás, hangszóróillesztés, tápegység, készülékház 8 bővítési kártyahellyel, 2

5 A „kiónozó" kreativitására jellemző, hogy „(...) az eredeti IBM gép és magyar klónja között volt némi eltérés: utóbbit nagyobb kapacitású memóriamodulokkal szerelték fel, a bővitökártyák foglalatainak számát pedig négyről nyolcra növelték - ezt egyébként később az amerikai gyártó is meglépte egy modell frissítés során. A magyar számítógépben eltérő csatlakozókat alkalmaztak, ez azonban később nem bizonyult jó döntésnek, mert a hardveres bövítőmodulok beillesztése emiatt csak extra adapterek közbeiktatásával volt lehetséges." -idézi Straub Ádám: Harminc év után lassan búcsúzhatunk a PC-től, http://www.origo. hu/techbazis/20110812-harminc-cv-ut an-lassanbucsuzhatunk-a-pctol.html, letöltés: 2011. augusztus 20. 2

6 Bruck Péter: A Proper-16 személyi számítógép. Mikroszámítógép Magazin, 1985/2., pl 3-15. standard grafika) és egy billentyűzethez juthatott a vásárló

2

7. Ezen adatok ismeretében is érthető, hogy a ZX-81-hez és egyéb, akkoriban már megjelenő otthoni és iskolai számítógépekhez képest ekkor a PC-kompatibilis gépek még egy lényegesen magasabb kategóriát képviseltek

2

8. Míg az eredeti Proper-8, Proper-16 számitógépekbenakülföldimintákkreatív visszafejtésével a magyar, önálló megoldások domináltak, addig a nyolcvanas évek folyamán (közepétől) az SZKI / Sci-L projektjében ugyanaz az algoritmus figyelhető meg, ami a többi, PC-forgalmazásba kezdő magyar vállalat és kisszövetkezet esetén is: a magyar fejlesztések helyét átveszik a külföldi, jobbára távol-keleti, viszonylag olcsón (és egyre olcsóbban) beszerezhető alkatrészek, kártyák, melyeknek csak az összeállítása és korhű kifejezéssel - „felülmatricázása" történik hazánkban

2

9. EzatevékenységazonbansemaSci-L, sem más cégek esetén nem elhanyagolható vagy lebecsülendő lépés a PC-k elterjesztésében, hiva2

7 Uo. pl4. 2

8 Összehasonlításként: a Mikroszámítógép Magazin ugyanezen lapszámában egy olvasó 10.000 Ft-ért kínálja fel új, 2 Kilobájtos ZX-81 (Timex Sinclair 1000) számitógépét. Uo., p9. 2

9 „1987 a PC gyártó, fejlesztő és értékesítő tevékenységünkben új lehetőségeket hozott. 1987-ben már egyértelművé vált, hogy a mi volumeneink esetén egyegy PC létrehozásához szükséges alkatrészek beszerzési ára meghaladja egy komplett tajvani gép, vagy a gépet alkotó szerelt kártyák beszerzési árát, s akkor az összeszerelés, a bemérés és tesztelés költségeiről nem is beszéltünk. Az új lehetőség az volt, hogy 3 cég, az Elektromodul, a Híradástechnika Szövetkezet és az Szki egyenlő mértékben részesült az ún. Marjai-(deviza) keretből, ami kb. 6-700 gép különböző egységeinek, szerelt kártyáinak, szerelvényeinek és egyes alkatrészeinek tajvani beszerzését tette lehetővé. A kedvezőbb feltételek elérése érdekében a 3 érintett cég úgy döntött, hogy közösen specifikált, azonos eszközök beszerzését irányozza elő és ezt valósította is meg." Németh Pál: Nagy projektek és szervezeti változások az SZKI-ban (ahogy én láttam és megéltem), In: Dömölki Bálint - Jobbágy Tibor - Kovács Ervin Kovács Győző - Németh Pál - Reszler Ákos - Sipka Júlia - Sipka László - Végső László i.m„ p 75-76. 102