Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Képes Gábor: Az IBM-kompatibilis személyi számítógépek térhódítása Magyarországon

Moore által alapított Intellel (Intel 8088, 80x86 processzorok) és a Bill Gates és Paul Allen által 1975-ben alapított Microsofttal'

4 kooperációban alakította ki az „ideális irodai számítógépet". A 5150-es modellt pedig további fejlesztések követték: sorban következőként jelent meg a 5160as, IBM PC/XT-re keresztelt modell, mely már floppy lemezes és merevlemezes adattárolásra egyaránt alkalmas volt. Ezután került ki az IBM mérnökeinek keze közül többek között a még tovább fejlesztett XT/370, a házi számítógépek világa felé nyitó PCjr és az IBM Portable PC. Ez utóbbi a hordozható számítógépek kultúráját és piacát teremtette meg, melyen az IBM 2005ig, az üzletág Lenovonak történt eladásáig jelen volt

1

5. Fontos állomás volt még a PC/AT

1

6 és a PS/2 család megjelentetése

1

7. Az IBM-kompatibilitásnak többféle meghatározása ismert

1

8, a szoftverkompatibilitástól (MSDOS, majd az arra épülő Windows, stb. operációs rendszerek futtatása) a bővítőkártyák és perifériák hardverszintű kompatibilitásáig. A köznyelvben elsősorban asztali személyi számítógépként gondolunk a PC-re (központi egység, külső billentyűzet, monitor), de a zsebszámítógépig menően elképzelhető az IBM-kompatibilitás a hordozható megoldásokban is. Az első magyar PC A világ egyik első IBM PC-klónja az SZKI nevű patinás magyar intézményhez köthető Proper számítógép család. A legendás Náray Zsolt (1927-1995) által alapított cég a levéltári dokumentumok tanúsága szerint 1968-tól 1986-ig 1

4 Ichbiah, Daniel: Bill Gates és a Microsoft regénye, K.u.K. Kiadó, Budapest, 1996. 1

5 Itt jegyzem meg, hogy a Compaq cég is nagyon korán jelentkezett hordozható PC-vel. A világ legelső MSDOS alapú hordozható számítógépe viszont feltehetően a Dynalogic Hyperion. 1

6 Dr. Kónya László: Csak egy év, de micsoda fejlődés, Mikroszámítógép Magazin, 1989/5., p32. 1

7 DOStalgia, pl 5. 1

8 Nacsa Sándor: Személyi számítógépek, Mikroszámítógép Magazin, 1985/2., p22-23. SZKI Számítástechnikai Koordinációs Intézetként, 1986-tól 1992-ig SZKI Számítástechnikai Kutató Intézet és Innovációs Központként, 1992-től megszűnésééig SZKI Számítástechnika, Kommunikáció és Innovatika Rt. néven működött. A részvénytársaságról készült cégismertető szerint az „SZKI volt az első profitorientált K+F szervezet a magyar elektronikai és számítástechnikai szférában"

1

9. A cég fejlődését e dokumentum négy korszakra bontja: 1. 1968-1979 Hazai és külföldi megbízók részére alvállalkozói feladatok 2. 1980-1988 Önálló termékek és szolgáltatások, egyebek mellett: - M05X, M08X, Proper gépcsaládok - MPROLOG logikai programozási nyelv és alkalmazási környezete - PRIMA és QUALIGRAPH programcsomagok - RECOGNITA optikai karakterfelismerő 3. 1989-91 Az SZKI leányvállalataiból és profit centrumaiból társaságokat hoz létre 4. 1992- részvénytársasági forma. 1982-tőlazintézményfontosküldetésevolta„Proper16 PC kifejlesztése, gyártása és alkalmazásba vitele. A Proper-16 volt Európa első IBM XT clone-ja."

20 A nyolcvanas évek folyamán a „különböző IBM PC alkalmazások kifejlesztése, és hazai, illetve külföldi értékesítése" is a cég profiljához tartozott, melynek egyik mérföldköve a Proper család fejlesztése volt. A Proper-16 közvetlen előzményei az M05X, M08X és a még szintén CP/M rendszerű Proper-8 professzionális személyi számítógép voltak. A Proper-család születéséről az SZKI régi, vezető munkatársa, Kovács Győző visszaemlékezését

2

1 közlöm: „1981-et írtunk, az SzKI akkor volt tevékenysége csúcsán. Én akkor már az Alkalmazási Laboratóriumcsoport igazgatója voltam, a fő tevékenységünk alkalmazási programok fejlesztése volt nagyszámítógépek részére. 1

9 Tájékoztató az SZKI Számítástechnika, Kommunikáció és Innovatika Részvénytársaságról (cégismertető), Budapest, 1993. június 17., MOL XXIX-F-312., 2. doboz 2

0 Uo. 2

1 Eredeti megjelenés: DOStalgia, pl5-17. 99