Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Vámos Éva Katalin: Természettudósok három generációja Magyarországon, 1849–1918

Jegyzetek 1 Diószegi I.: A Ferenc József-i kor. Magyarország története 1848-1918. Vince Kiadó, 1999, Budapest, 15-16. 2 Thun és Hohenstein Leó gróf (Teschen, Decin, 1811-Bécs, 1888) 1848-ban Csehország kormányzója, majd 1848-1960 között a Habsburg Birodalom vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. Általános közoktatási reformja a 6-12 éves korú gyermekek iskoláztatását az egész Osztrák Birodalomban kötelezővé tette. Az elemi iskolai oktatást ugyan az anyanyelvre alapozta, a középiskolától kezdve azonban az oktatás a németesítést szolgálta. A modern egyetemi oktatás létrehozása az ő nevéhez fűződik. Magyar Nagylexikon, 17. köt., Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2003. 444-445. 3 J. Redtenbacher osztrák tudósnak, a bécsi és prágai egyetemek tanárának, több magyar kapcsolata is volt. Többek között Prágában tanítványa és munkatársa volt Görgey Artúr, aki a tanszéken jelentős önálló munkát is végzett: új módszert fejlesztett ki a kókuszdió zsírsavainak elválasztására és kimutatta, hogy a kókuszdió olajban a Liebig által felfedezett zsírsavakon kívül kaprinsav és laurinsav is található. Ezzel a munkájával Görgey jelentős hírnevet szerzett azáltal, hogy az eredményeket a bécsi tudományos akadémia folyóirata és a Liebig által kiadott Annalen is közölte. Másik híres magyar tanítványa és később munkatársa volt Redtenbachernek, immár Bécsben, Than Károly, aki ottani munkája eredményeképpen ekkor közölte első három, szerves kémiával foglalkozó dolgozatát. Than egyébként nem keveset köszönhetett Redtenbacher professzornak: Bunsen és Wertheim mellett ő volt az, aki a mindössze 25 éves kémikust a budapesti Tudományegyetem kémia tanszékének élére ajánlotta. Szabadváry, F. - Szőkefalvi Nagy Z.: A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. 106, 196, 197, 285. 4 Vámos É.K.: Liebig magyarországi levélkapcsolatai II. Technikatörténeti Szemle XXVI, Budapest, Országos Műszaki Múzeum, 2003-2004. 109-154. 5 Poggendorf, J.C: Biographisch-literarisches Handwörterbuch zur Geschichte der exacten Wissenschaften u.s.w. Lipcse, 1863, Barth, 11. köt. 113-116. 6 Vámos É.K.: Iskolateremtő kémiai laboratóriumok létrehozása dualizmuskori egyetemeinken. A Természet Világa, 2007/1. különszáma, 98-104. 7 Poggendorf, J. C: i.m. 2. köt. 277. Fehér György: Pabst Heinrich Wilhelm. In: Für Lajos - Pintér János (szerk.): Agrártörténeti életrajzok, l-P, Budapest, 1988. 8 Magyar Életrajzi Lexikon (főszerk.: Kenyeres Á.), II. köt. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969. 584-585. - Marko L. et al.: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. (Glatz F. főszerk.) Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központ - Tudománytár, Budapest, 2003. III. köt. 1110-1111.- Simon Antal: Magyarországi meteorológusok életrajzi lexikonja. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2004. 93. 9 Gombocz E.: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat története 1841-1941. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1941. 82. 10 Szabó József 1855-1861-ig volt a Társulat első titkára. 11 Diószegi I.: I.m. 37-39. 12 Szabadváry F.: A Budapesti Műszaki Egyetem 200 éve. 1782-1982. Periodica Polytechnica 1982. 24-32. 13 Bisztray Gy. - Szabó T. A. -Tamás L. (szerk.): Erdély magyar egyeteme. Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1941. 14 Mann M.: Trefort Ágoston élete és működése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 88-89. 15 Antall J.: A modern felsőoktatási rendszer kialakulása Magyarországon (1848-1890). Orvostörténeti Közlemények, 1969, 73. 16 Eötvös L.: Az egyetem feladatáról. Magvető, Budapest, 1985. 11. 17 Eötvös L.: Néhány szó az egyetemi tanítás kérdéséhez. (Nyílt levél Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszterhez). 1887. ápr. 10. Budapesti Szemle. In: Lj. 16, 24. 18 Vámos É.: Német-magyar kapcsolatok a kémiában, az élelmiszeriparban és a vegyiparban. Német-magyar természettudományi és technikai kapcsolatok történeti vizsgálata. II. füzet. Abigél Bt. Budapest, 1995. 9-10.