Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Gyűjteményi ismertetések - Szunyogh Gábor: Az Országos Műszaki Múzeum gőzgépgyűjteményének tanulmánytári bemutatása

WATT a gép hatékonyságának növelése céljából még egy jelentős változtatást hajtott végre: a dugattyút nem a külső levegő nyomásával, hanem a kazánból érkező gőzzel emeltette fel. A gőz nyomását a légköri nyomásnak mintegy másfélszeresére növelve, nagyobb erőt tudott kifejteni. Bár ez messze elmaradt a későbbi un. nagynyomású gépek 100 atmoszférás nyomásától, de mégis korszakalkotó változást jelentett: WATT ÚJ szerepet adott a gőznek. Míg az atmoszférikus gépekben a gőz funkciója „mindössze" az volt, hogy lehetővé tegye vákuum kialakulását a dugattyútérben, addig WATTnál a gőz munkaközeggé vált. Maga a gőz fejtette ki a dugattyú mozgatásához szükséges erőt. Watt gőzgépei hamarosan kiszorították a newcomenieket. Nagynyomású gőzgépek NEWCOMEN és WATT gépei megnyitották ugyan az utat az ipari tömegtermelés előtt, de továbbfejlődésük igen korlátozott volt: teljesítményüket (ill. ennek érdekében a dugattyújukra ható nyomóerőt) csak a dugattyújuk átmérőjének növelésével érhették el, mert a szerkezetet működtető nyomás nem, vagy alig haladta meg a légköri nyomást. Nagyobb teljesítmény tehát nagyobb méretű gépet igényelt. Alapvető előrelépést e téren RICHARD TREVITHICK

11 angol mérnök ért el 1804-ben azáltal, hogy kazánjában nagy nyomású (4-10 atm) gőzt állított elő, és azt vezette a dugattyúra. Minthogy a gőz nyomását a légköri nyomás többszörösére lehetett növelni, gépei hatékonyabbá váltak, (WATT egyébként élete végéig ellenezte ezt a rendszert, mondván, a nagynyomású gőzkazán felrobbanhat, veszélyeztetve a gép közelében tartózkodó személyeket. WATTnak a robbanásveszélyben igaza alakítására. (Garamvári Pál, Országos Műszaki Múzeum Restaurátor Műhelye, Budapest, 1988, 640x170x458 mm, 15 kg). A technika fejlődésével eltűntek az atmoszférikus és kisnyomású gőzgépek, bár néhány közülük még a 20. század elején is működött. Múzeumunk működő gőzgépei mind a nagynyomású rendszerbe tartoznak. 3. ábra. A „Puffing Billy" makettje volt: számos tragédia következett be emiatt, de TREVITHICK elve mégis diadalmaskodott.) Gépeivel hamarosan megnyílt a vasúti szállítás lehetősége is. Múzeumunkban be tudjuk mutatni az első gőzmozdonyok egyikének, a „Puffing Billy"-nek modelljét (88.56.1.). Az eredeti gépet az angol WILLIAM HEDLEY

12 (a Newcastle melletti wylaml bánya főmérnöke) készítette 1813-ban (3. ábra). Valószínűsítik, hogy a Puffing Billy látványa inspirálta GEORGE STEPHENSON

13 Wylamban született feltalálót a korszerű gőzmozdonyok ki-