Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Gyűjteményi ismertetések - Szunyogh Gábor: Az Országos Műszaki Múzeum gőzgépgyűjteményének tanulmánytári bemutatása

Magdeburg városában lebonyolított bemutatója óta - magdeburgi féltekéknek neveznek. Ha az összeillesztett félgömbökből a levegőt kiszivattyúzzák, akkor a külső légnyomás a gömböket igen nagy erővel egymásnak szorítja. Elgondolása szerint 1654-ben elvégezték kísérletét: 16 lóval sem tudták széthúzni az evakuált gömb féltekéit, GUERICKE több gömböt is készített, az egyiket kifejezetten tudományos vizsgálatok 1. ábra. A Magdeburgi-féltekék másolata céljára, mellyel azt tanulmányozta, mánytárunkban lévő másolatával (80.385.1.) meg tudjuk ismételni GUERICKE kísérletét (Garamvári Pál és Harsányi István, Országos Műszaki Múzeum Restaurátor Műhelye, Budapest, 1979, 0330 mm), ill. be tudjuk mutatni Guericke vákuumszivattyújának makettjét (86.195.1., Garamvári Pál és Harsányi István, Országos Műszaki Múzeum Restaurátor Műhelye, Budapest, 1986, 050x680 mm). GUERICKE több, gyakorlati célra is használható olyan eszközt szerkesztett, melyek a légnyomás erején alapultak: Készített olyan puskát, mely „vákuummal működött": egy evakuált cső egyik végébe egy, a csőbe pontosan illeszkedő dugattyút („lövedéket") helyezett. Amint a cső végét megnyitotta a szabad levegő előtt, a légnyomás a csőből nagy erővel kitolta a lövedéket, amely azután nagy sebességgel elhagyta a szerkezetet, GUERICKE vákuumpuská\ának működő másolatát Mladek László készítette el 2006-ban. GUERICKE olyan eszközt is konstruált (másolatának legyártása folyamatban van), mely már magán viselte a későbbi gőzgépek legfontosabb részének: a munkahengereknek a fő vonásait: Egy függőlegesen felfüggesztett rézhenger aljába jól tömített dugattyút helyezett. Ehhez olyan padozatot kötött, melyre több ember is ráülhetett. Amikor a hengerből kiszivattyúzta a levegőt, a külső légnyomás a dugattyút benyomta az evakuált hengerbe, a padozaton ülőket pedig - a közönség nagy meglepetésére - felemelte. E szerkezetet természetesen még nem lehet erőgépnek nevezni, elsősorban azért, mert a teheremelés közvetetten a vákuumszivattyút működtető segédek izomerejével történt, nem pedig valamely, az emberi erőtől független energiaforrással. Annak érdekében, hogy a „vákuum hatalma", ahogy GUERICKE mondta, valóban az ember szolgálatába állhasson, a munkahenger evakuálásának más módszerét kellett feltalálni. Ez PAPIN munkásságához köthető. ősgőzgépek DENIS PAPIN

4 francia matematikus és orvos - sok-sok egyéb kutatása mellett - a gázok és gőzök fizikai tulajdonságaival foglalkozott. Többek között szerkesztett egy olyan kísérleti berendezést, amely alkalmas volt arra, hogy tanulmányozza a hogy mitől és hogyan függ a gömböket összeszorító erő (1. ábra). Tanul-