Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Események az Országos Műszaki Múzeumban 2005–2006-ban - Bencze Géza–Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: Az Országos Műszaki Múzeum és társmúzeumai (Alumíniumipari Múzeum, Elektrotechnikai Múzeum, Kohászati Múzeum, Öntödei Múzeum) szakmai beszámolója 2006

Két területen történt e téren előre lépés. Egyik az Öntödei Múzeum részletekben készülő új állandó kiállítása, ennek - tudományos megalapozottságú - forgatókönyvi munkái még a 2005 évben elkészültek A másik a Tanulmánytár gyűjteményi csoportokban történt berendezése egyfajta tudományos igényű anyagválogatást, ¡11. anyag összeállítást jelentett, de ez a berendezésen túl más formában egyelőre még nem jelent meg. 2.1.6. A kutatási témák összegzése, kutatási napok és ún. alkotó szabadságok Az OMM-be beolvadt hajdani szakmúzeumok sajátos és egyéni, a szakterületüknek megfelelő kutatási témákkal foglalkoznak: az alumínium-feldolgozóipar, az elektrotechnika és a villamosság területei, a kohászat és az öntészet szakterületei, elsősorban mindezek történeti vonatkozásai. Az OMM-nek nincsen egy-egy nagyobb területet átfogó és több munkatárs szellemi energiáit megmozgató kutatási témája. Lényegében az egyéni kutatási elképzelések és ambíciók mentén szerveződik a múzeum tudományos élete: készülnek szakmai és történeti cikkek, szűkebb szakmai témájú írások, tudományos előadások, ismeretterjesztő előadások és írások. A múzeum évkönyve, a Technikatörténeti Szemle az elmúlt másfél évtizedben nem volt tudományszervező erő. Kisebb léptékben viszont betölti ezt a szerepet az Elektrotechnikai és az Öntödei Múzeum kiadványsorozata. A kutatónapokat általában egyéni tudományos témák anyaggyűjtése, megírása címén vették ki a munkatársak, ritkábban szakmai feladataik tudományos meghatározására, azok kikutatására. Az OMM két habilitáltja (Szunyogh Gábor és Vámos Éva) heti 1,5-1,5 kutatónapot vehet ki, a többi tudományos besorolású munkatárs 1-1 napot. Az Alumíniumipari Múzeumban nem vettek igénybe kutatónapot. Nagyobb lélegzetű munka megfogalmazására szolgáló ún. alkotószabadságot senki nem kapott. A kutatónapok tudományos munkára történt fel-, ill. kihasználtsága - a megjelent publikációk, feldolgozások tükrében - nagy eltéréseket mutat: a 100 % és a majdnem 0 % közötti. A kutatónapok kivétele a következőképpen alakult: OMM-ben átlag 30 nap/muzeológus (Szunyogh Gábor 43, Képes Gábor 40, Kovács Ottó 40, Alvári Csaba 38, Ijjas Gáborné 34, Vámos Éva 33, Vidra József 31, Bencze Géza 25, Tóth Endre 22, Orlai Györgyné 17, Borok Zsuzsa 10) AM:0 EM-ban átlag 27 nap/muzeológus (Jeszenszky Sándor 40, Antal Ildikó 14) KM-ben átlag 26 nap/muzeológus (Gulya István 38, Porkoláb László 13) ÖM-ben átlag 18 nap/muzeológus (Millisits Máté 21, Lengyelné Kiss Katalin 15) 2.2. Az adattár éves feladatellátása Az OMM-ben 2003-ban került felállításra az Adattár. A filiálék adattárnak nevezett dokumentum-, adattári típusú dokumentumgyűjteményei - ha adattárba is tartoznának - nem egy megszervezett adattár részei és elsősorban szakemberhiány