Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Látogatók és műszaki múzeumok - Jeszenszky Sándor: Látogatói kísérletek műszaki múzeumokban – Esettanulmány egy száz évvel ezelőtti múzeumi röntgen-kísérlet rekonstruálásáról

12. kép. A háromfázisú rendszer modellje, 13. kép. Faraday kísérletei, ElektroDeutsches Museum, Abt. Starkstromtechnik technikai Múzeum, Bláthy terem A RÖNTGEN ÁLTAL TERVEZETT MÚZEUMI KÍSÉRLET RÖNTGEN kezdettől tagja volt a Múzeum alapítását szervező bizottságnak, majd megalapítása (1903. június 28.) után a háromtagú elnökség tagja, 1905-1906-ban elnöke volt. Ez volt az első kiállítás (1906) előkészítésének időszaka, RÖNTGEN ekkor már a Müncheni Egyetem fizikaprofesszora volt, világhírű tudós, 1901-ben elsőként kapott fizikai Nobel-díjat, de múzeumi elnökségét nem megtisztelő címnek, hanem feladatnak tekintette. Fontos szerepet vállalt a kiállítások tervezésében. Bár a feladatkörök felosztásakor rá a hőtan jutott, az „elektromos sugarak és hullámok"felelőse pedig LEÖ GRAETZ volt, Röntgen természetesen vállalta az általa felfedezett sugarakkal kapcsolatos kísérlet megtervezését is. Nagyon igényes volt a kísérletek színvonalának tekintetében. Akkoriban sokfelé tartottak röntgen-bemutatókat, amelyek fő attrakciója az emberi test, általában a kéz átvilágítása volt. Az élő test csontjainak sejtelmes árnyképe misztikus hatásával vonzotta a közönséget, RÖNTGEN üres vásári produkciónak minősítette, nem is alaptalanul, mert nemegyszer valóban mutatványos sátrak látványossága volt, megfelelő színvonalú magyarázat nélkül. Ezek a bemutatók tragédiákhoz is vezettek. A bemutató személy testén, főleg a kezén a gyakori átvilágítástól sugársérülések, fekélyek keletkeztek, amelyek rosszindulatúvá fajultak és áttétekkel halált okoztak. Igy halt meg EDISON egyik munkatársa is, ezután EDISON azonnal abbahagyta a röntgenkísérleteket, RÖNTGEN egyébként is viszolygott a nyilvánosságtól, zavarta a felfedezést követő dilettáns hír-áradat. Kifejezetten rossz néven vette, hogy felfedezéséről az első híradás egy napilapban jelent meg, méghozzá „Eine sensationelle Entdeckung''címmel (7), megelőzve tanulmányának tudományos folyóiratban való publikálását. Végül mégis engedett MILLER kérésének, így felépült egy kis röntgen-fülke, ahol átvilágítást lehetett látni, de ezen felül RÖNTGEN az igazi tudományos ismeretterjesztés jegyében a szokványos átvilágítás helyett olyan kísérletet is tervezett, amely bemutatta a röntgensugár akkor ismert legjellemzőbb tulajdonságait: azt, hogy ionizálja