Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Látogatók és műszaki múzeumok - Jeszenszky Sándor: Látogatói kísérletek műszaki múzeumokban – Esettanulmány egy száz évvel ezelőtti múzeumi röntgen-kísérlet rekonstruálásáról

a műszaki emlékek gyűjtését. Ez a munka vezetett három évtizeddel később a müncheni Deutsches Museum alapításához és azon belül egy új műszaki múzeumi koncepció kialakításához. MILLER arra törekedett, hogy a tárgyakat működő állapotban, vagy legalábbis a működést érzékeltetve mutassa be. A működés megértéséhez szükségesek olyan fizikai, kémiai, gépészeti ismeretek, amelyeknek csak a szakemberek vannak birtokában. Ezért programjába felvette az alapvető törvényszerűségek kísérleti bemutatását is, mert a műszaki kultúrát éppen olyan széles körben kívánta terjeszteni, mint a hagyományos gyűjtemények a humán kultúrát. Egy technikai eszköz vagy folyamat bemutatása azonban több gonddal jár. Nem csak tárgyakra van szükség, hiszen egy eszközt, kísérleti berendezést működtetni kell. Az iskolai kísérletek bemutatását szakképzett tanár végzi, vagy ha az interaktivitás érdekében a diákokat bevonja a munkába, akkor ő irányítja és ellenőrzi a tevékenységüket. Ez egy-egy tanóra keretében biztosítható, egy múzeumban viszont folyamatos a látogatás. Bonyolultabb bemutatóknál lehetséges azokat meghatározott időpontokhoz kötni, szakember közreműködésével. A múzeumi programokban szerepelhetnek előre meghirdetett ismeretterjesztő előadások, az iskolai oktatást kiegészítő foglalkozások, adott időpontokban megismételt bemutatók. Utóbbiakra példa a Deutsches Museum kétóránként tartott nagyfeszültségű-kísérlet sorozata, kifejezetten erre a célra épített nagyméretű berendezéssel, millió voltos mesterséges villámokkal és természetesen megfelelő védőrácsokkal és egyéb védelmekkel. Hasonló módon időről-időre mutatják be az egyik első gőzmozdony (az angol Puffing Billy) mechanikai rendszerének működését, igaz, hogy nem gőzzel, hanem a gőzüzemet csupán imitálva, villanymotoros hajtással. Még inkább időhöz kötöttek a Technisches Museum Wien gőzgép bemutatói, ahol valóban gőz hajtja a gépeket, de a kazán felfűtése jelentős időt igényel. Az iskolai jellegű foglalkozásokra példát az OMM Elektrotechnikai Múzeumában tartott rendhagyó fizika-órák mutatnak, amelyek csatlakoznak az általános és középiskolák tananyagához. Az órákat fizikatanár vagy villamosmérnök tartja, kidolgozott program szerint áttekintést adva a villamosságtan és elektrotechnika történetéről. A múzeum Jedlik-terme a régi iskolai fizikatermek hangulatát idézi, sok kísérleti eszközzel. A kísérletek a hagyományos elektrosztatikai bemutatókkal kezdődnek, influencia gép nagyfeszültségű szikráival, az elektrosztatikai erőhatások demonstrálásával, de ehhez csatlakozik JEDLIK ÁNYOS már említett villamfeszítőjének, azaz feszültségsokszorozó kondenzátor-telepének működtetése is. Ez az eszköz már a 20. század lökésgenerátorainak őse volt, tehát megjelenik az alapkutatás és a gyakorlati alkalmazás kapcsolata. Hasonló módon az elektrodinamikai kísérletek FARADAY készülékétől, amellyel felfedezte az elektromágneses indukciót, a villanymotor, dinamó, transzformátor bemutatásáig terjednek. A nagyfeszültségű villamfeszítőt csak a foglalkozásvezető kezelheti, de a többi eszköz veszélytelen és különösebb muzeális értéke nincs (másolatok), ezért a kísérletezésbe bevonhatják a tanulókat is. Nehezebb a helyzet a kiállításoknál. Minden egyes eszköz mellé nem lehet szakembert állítani, márpedig nagy látogatólétszám mellett sok kísérleti lehetőségre van szükség, hogy egy-egy eszköznél ne keletkezzék torlódás.