Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)
Harangtörténeti tanulmányok - Kormos Gyula: Sopron és egykori jobbágyfalvainak harangkincsei
katolikus templom tornyában található egy harang, amelyen a következők olvashatók: „Eigentum der Evangelischen Kirchengemeinde Harkau... 1658"'(Az evangélikus gyülekezet tulajdona Harka... 1658). Nagyon kíváncsi voltam erre a közel 350 éves harangra, ezért néhány évvel ezelőtt sort kerítettem arra, hogy megnézhessem ezt a régi harangot. A toronyba felmenve hamar csalódottan tapasztaltam, hogy ennek a harangnak már csak a hűlt helye található, miután a torony harangján teljesen más felirat található. A csalódottság hamar odébbállt, amikor a harang 1634-es öntési évét római számokkal elolvastam... Úgy gondoltam, hogy e 370 éves harangról cikket kellene írni, sőt a Magyar Rádiónak is írtam ez ügyben. (A nevezetes évszámhoz képest kissé elkésve, a Kossuth adó 2006. január 23-29-e között tűzte műsorára a „Déli harangsző' műsorában.) Atervezett cikk azonban túl rövid lett volna, s a kíváncsiság oda vezetett, hogy a szakirodalom felkutatása után úgy döntöttem, felkeresem a környék legrégebbi harangjait. Nagy segítséget nyújtottak ebben DR. PATAY PÁL cikkei és könyvei, valamint a LENGYELNÉ KISS KATALIN által 2000-ben Sopron környékén végzett harangfelmérés, amely számos értékes adatot tartalmaz a környék harangállományáról. Nyilvánvaló, hogy e számbavétel - elsősorban a SELTENHOFERek tevékenysége előtt tisztelegve - nem lehetett teljes körű, így a Sopront közvetlenül körbevevő néhány települést a felmérés nem érintette. Az indítékok között tehát e kiegészítés szándéka is szerepelt. Az indítékok között ott lappangott még egy 50 évvel ezelőtti élményem is, amikor a kunmadarasi református templom tornyában a többi harang árnyékában a legkisebb haranggal 5 évesen először „harangozhattam". Igaz, ekkor ért az első csalódás is: amikor ugyanis a templomkertben tevékenykedő nagynénémnek büszkén elújságoltam élményemet, ezt válaszolta: „Igen kisfiam, hallottuk, hogy a kisharangot valaki félreverté'. Egy évvel később az általános iskola első osztályát járva mit sem foglalkozva az 1956-os események adta körülményekkel a tanító néni legnagyobb megdöbbenésére az olvasókönyvben felkínált lehetőségek egyikét sem választottam, hanem nagy öntudattal és magabiztosan írtam a könyv kipontozott sorába, hogy harangozó szeretnék lenni, ha megnövök. Harangozó ugyan nem lettem, de mindig érdekeltek a harangok, s ha néha adódott alkalom, harangoztam is. Legnagyobb harangozási élményem az esztergomi bazilika akkor még villamosítatlan nagyharangjával kilenced magammal végzett harangozás volt. (Ez akkor hazánk második legnagyobb harangja volt, s egyben a magyar mesterek által öntött legnagyobb harang.) A FELMÉRÉS HATÓSUGARA Miután a 2000-ben végzett felmérés a Sopront közvetlenül körbevevő néhány települést nem érintette, ezért felkerestem a korábbi felmérésből kimaradt Balf, Fertőrákos, Harka és Kópháza tornyainak kincseit, de az adatok egyeztetése, esetleg pontosítása és kiegészítése érdekében a 2000. évi felmérés helyszíneire is ellátogattam. A Sopront közvetlenül körülvevő egykori településeket 3 az alábbi ábra szemlélteti:
