Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Fekete Zsolt: Szlovák nyelvű mérnökképzés – magyar nemzetiségű mérnökhallgatók

A válasz sem nem egyértelmű igen, sem nem egyértelmű nem. Mert bár igaz az, hogy a két ellentmondásos korszak jelentős mértékben befolyásolta a csehszlovákiai kisebbségek nemzetiségi összetételét, de azt is tudatosítani kell, hogy a probléma gyökerét nem itt kell keresni. Tanulmányom alapján megállapítható, hogy az egyetemi-főiskolai hallgatók alacsony száma az 1920-as évek iskolabezárásainak tulajdonítható, melyek folyományaként a 30-as évekre jelentős mértékben csökkent a magyar mérnökhallgatók aránya a csehszlovákiai műszaki főiskolákon. Az 1950-es évektől egészen az 1989-es bársonyos forradalomig a magyar mérnökhallgatók aránya 4 és 5 % között mozgott. És hogy mi jellemző napjainkra? Az Európai Unió szellemiségének megfelelően a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, a mai Budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett képzést létesített a kelet-szlovákiai Királyhelmecen {Kráíovsky Chlmec) és a Komáromhoz közeli Révkomáromban (Komárno). Ez utóbbi helyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is elindította műszaki informatikus képzését. 2004 januárjában pedig megalakult a Selye János Egyetem. De ez már egy másik tanulmány másik témája lehet. Jegyzetek 1 Bakó K: Vivát Academia... Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület - Országos Erdészeti Egyesület, Budapest, 1985, 103. ISBN 963 8261 47 1 2 Németh J.: A technika és mérnökség magyarországi története (Mérnökszerepek és ipartörténeti korszakváltások). Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1999, 77-79. ISBN 963 4206 16 6 3 Az iskola akadémiává fejlesztése már 1763-tól megkezdődött. 4 A bányatisztképző iskolával párhuzamosan Közép-Európában további két bányaiskola működött: az egyik Szomolnokon, a másik a Bánátban. Mindkét intézményt 1747-ben alapították. A két iskola minimális figyelmet fordított az elméletre. 5 Sikorová T.: Slovenská technická univerzita vBratislave. STU, Bratislava, 1997,17. ISBN 802 2709 73 5 6 Az Akadémia hallgatóit két csoportra osztották: rendes és rendkívüli hallgatókra. A rendes hallgatók csoportját az ösztöndíjas, valamint az ösztöndíj nélküli hallgatók képezték. A rendkívüli hallgatók csoportjába tartoztak a külföldiek. Túlnyomó többségük Németországból, Dániából és Spanyolországból érkezett. A 18. században az ösztöndíjas és az ösztöndíj nélküli hallgatók maximális létszámát 70 főben határozták meg. 7 Bakó K. (1985) 153. 8 Bakó K. (1985) 154. 9 Az iskolát 1904-től Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola névvel illették, ezzel is kifejezésre juttatva a tudományokkal való foglalkozás magasabbrendűségét. 10 Bihari Z.: Magyarok a világban - Kárpát-medence. CEBA Könyvkiadó, Budapest, 2000. 76-77. ISBN 963 9089 84 2 11 Mint tudvalevő: a Selmecbányái Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola székhelyét Sopronba helyezték át. Tehát a csehszlovák történetírás szempontjából bezárásról, magyar szempontból székhely-áthelyezésről beszélhetünk. 12 A prágai Oktatási Minisztérium az intézménnyel „mostohagyermekként' bánt, költségvetését jelentősen megnyirbálta. A fennmaradt levéltári anyagokból kiderül, hogy míg 1924-ben a három, cseh területen működő egyetem 45 763 596,- Csehszlovák Koronát (Koruna ceskoslovenská - Kcs) kapott a működésre, addig a szlovákiai 8 195 871,- CsK-t. Az idő multával ez az arány nemhogy javult volna, hanem csak rosszabbodott. A 30-as évek közepén a cseh egyetemek kiadásaira már 118 027 200 CsK-t különítettek el, míg a Komensky Amos Jan Egyetem 10 313 800,- CsK-t kapott.