Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)
Tanulmányok - Fekete Zsolt: Szlovák nyelvű mérnökképzés – magyar nemzetiségű mérnökhallgatók
A tudományos kutatás eredményeinek publikálására szolgált az 1958-tól megjelenő Technika - a Szlovák Műszaki Főiskola Belső Hírlevele (Technika - Závodny casopis Slovenská vysoká skola technická). Kezdetben kéthetente jelent meg, majd 1970-től kéthavonta. Az újság kiadása 1990-ben megszűnt. Az iskola életében a következő mérföldkő az 1966. március 16.-án elfogadott 19-es számú törvény, amely a Csehszlovák Szocialista Köztársaság talán egyik legliberálisabb törvénye. A törvény értelmében a főiskolák és egyetemek visszakapták önállóságukat, a mérnökök ismételten használhatták az "Ing." titulust stb. A felsőfokú oktatási intézmények partneri kapcsolatot alakíthattak ki nyugat-európai egyetemekkel, az egyetemi tanárok külföldi konferenciákon és szimpóziumokon is részt vehettek. A rektor-helyetteseket, a dékánt és a dékán-helyetteseket az egyetem/főiskola Tudományos Testülete titkos szavazás útján választotta meg. A Varsói szerződés és a 1968-as prágai események (Prágai tavasz) után 1969-ben (1969/163) hatályon kívül helyezték az 1966/19-es törvényt. Az Oktatási Minisztérium ismét döntő szerepet töltött be az iskolák életében (tanárokat neveztek ki, ill. hívtak vissza). Az 1970/71-es iskolai évben a tanárok egy ún. "teljeskörű értékelésen" (komplexné hodnotenie) estek át, melynek célja az volt, hogy eltávolítsák az 1968/69-es események felbujtóit, támogatóit. A fennmaradt levéltári anyag alapján megállapítható, hogy 123 tanár külföldre menekült, munkaszerződésüket felbontották, 31 dolgozót elbocsátottak, 28 tanárt leminősítettek, 2 rektor-helyettest, 3 dékánt, 8 dékán-helyettest és 15 tanszékvezetőt felmentettek a tisztség alól. 22 Az 1969/163-as törvény húsz évig bebetonozta az eseményeket, az iskola életében jelentős szervezeti változás nem történt. MAGYAR MÉRNÖKHALLGATÓK A POZSONYI SZLOVÁK MŰSZAKI FŐISKOLÁN A bécsi döntés után megalakult első Szlovák Köztársaság területén az 1938. decemberi népszámlálás szerint 57 897 magyar nemzetiségű lakos élt (az összlakosság 2,2 %-a). Az 1940-es adatok alapján az országban 36 magyar elemi iskola működött 108 osztállyal és 6904 tanulóval. Magyar polgári iskolák csak Pozsonyban voltak. 23 Az egyetlen magyar gimnáziumban, a pozsonyi állami reálgimnáziumban 1939-ben 339 tanuló tanult. AII. világháború közepén Szlovákiában öt felsőfokú intézmény működött, melyre 202 magyar nemzetiségű hallgató iratkozott be. A főiskolásokat tömörítő Magyar Akadémikusok Keresztény Körének 1944-ben 188 tagja volt. Ebből 46 orvostanhallgató, 35 joghallgató, 32 kereskedelmis, 27 bölcsész, 24 műegyetemista, 7 gyógyszerészhallgató, 5 konzervatóriumba, 2 természettudományi karra járt. A Szlovák Műszaki Főiskolán a világháború ellenére - mint ahogy azt már korábban említettük -, az oktatás csak az 1944/45-ös tanév őszi szemeszterében szünetelt. A hallgatói létszám folyamatosan emelkedett. Ez egyrészt annak volt köszönhető, hogy a prágai és a brünni műszaki főiskolák bezárását követően az ottani hallgatóknak engedélyezték, hogy Pozsonyban folytassák tovább tanulmányaikat. Másrészt viszont annak tulajdonítható, hogy a Főiskolán jelentős számú bolgár hallgató is tanult. A hallgatói létszám 1938 és 1948 közötti alakulását az 5. táblázat szemlélteti.
