Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Fekete Zsolt: Szlovák nyelvű mérnökképzés – magyar nemzetiségű mérnökhallgatók

3. Táblázat: Szlovák területről érkezett hallgatók létszáma a cseh és német nyelvű műszaki főiskolákon 1919 és 1937 között Iskolaév Prágai Cseh Műszaki Főiskola Brünni Cseh Műszaki Főiskola Brünni Földmérő Főiskola Pribram-i Bányászati Főiskola Német főiskolák Prága Brünn Összesen 1919/20 54 35 10 2 92 205 398 1920/21 78 52 55 8 181 298 672 1921/22 107 61 48 11 197 318 742 1922/23 150 79 50 14 198 253 744 1923/24 171 58 47 9 167 256 708 1924/25 188 70 53 14 123 255 673 1925/26 185 77 49 17 105 192 625 1926/27 232 103 49 15 108 175 682 1927/28 211 108 39 16 84 123 581 1928/29 190 96 29 14 85 102 516 1929/30 210 101 35 13 75 93 527 1930/31 233 115 33 11 66 92 550 1931/32 255 122 35 11 66 81 570 1932/33 310 118 31 7 53 71 590 1933/34 286 117 28 4 43 67 545 1934/35 324 118 37 5 39 59 582 1935/36 341 95 42 8 50 48 584 1936/37 349 101 51 9 35 43 558 Forrás: Dővodná správa k návrhu zákona o zriadenl vysokej skoly technickej (193, 12. oldal) De vajon mi okozta ezt a nagyarányú csökkenést? Ahhoz, hogy a kérdésre releváns választ tudjunk adni, meg kell vizsgálnunk a magyar nemzetiségűek arányát Csehszlovákia szlovák területén. Ezt az adatsort a 4. táblázat foglalja össze. A nemzetiségi hovatartozást elemezve láthatjuk, hogy míg az Osztrák-Magyar Monarchia idején (1910-ben) a magyar nemzetiségűek aránya 30,3 % volt (szlovák nemzetiségűekhez viszonyítva 52,4 %) a térségben, addig Csehszlovákia megalakulását követően 21,7 %-ra fogyatkozott (a szlovák nemzetiségűekhez viszonyítva 33,3 %). Ez a tendencia 1950-ben érte el a mélypontját: 10,3 %-ra csökkent a magyar nemzetiség aránya az összlakossághoz viszonyítva. Ezt az adatsort összevetve a szlovák területről érkezett mérnökhallgatók nemzetiségi összetételével, azt kapjuk, hogy míg az 1920-as években magyar szempontból kedvezően alakult a magyarok részaránya a csehszlovákiai műszaki