Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Fekete Zsolt: Szlovák nyelvű mérnökképzés – magyar nemzetiségű mérnökhallgatók

FEKETE ZSOLT* SZLOVÁK NYELVŰ MÉRNÖKKÉPZÉS VS. MAGYAR NEMZETISÉGŰ MÉRNÖKHALLGATÓK (Helyzetkép a csehszlovákiai mérnökképzés történetéről a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola tükrében) Közép-Európában a műszaki szakemberképzés a Felvidéken, a történelmi Magyarország területén bontakozott ki a 17. század első felében. Az 1632-es és az 1676-as dokumentumok alapján tudjuk, hogy Selmecbányán már 1605-től képeztek bányaszakembereket.

1 A fiatalok képzéséért az ún. bányakamara felelt. A kamara a hallgatók mellé tapasztalt bányászokat jelölt ki; segítségükkel sajátították el a földmérés és a kohászat alapjait. Az oktatás csak gyakorlati jellegű volt. A18. században az új technikai kultúrák elterjedése, valamint rohamos fejlődése magával hozta az igényt az elméleti ismeretek bővítésére is.

2 Ennek érdekében III. Károly király 1735-ben Selmecbányán bányatisztképző iskolát alapított, melyet 1770-ben akadémiai rangra emeltek.

3 Az iskola elsődlegesen bányatisztviselőket és kohászati szakembereket képzett - az oktatás nyelve előbb a latin, később a német lett.

4 A hallgatói létszám soha nem volt állandó: 1737-ben 8, 1751-ben 14 és 1755-ben már 22 ösztöndíjas, ún. expectant hallgatója volt az intézménynek.

5 Az 1830-as és 40-es években a Selmecbányái Akadémiának már több mint ötszáz hallgatója volt.

6 Az 1848/49-es szabadságharc jelentős állomás az iskola életében, ugyanis az intézmény a Vallás- és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá került. A Minisztérium kísérletet tett a magyar oktatási nyelv bevezetésére, azonban magyar szakirodalom és szaknyelv hiányában erre nem kerülhetett sor. 1848 tavaszán mintegy háromszáz hallgató tanult az Akadémián. A hallgatók 50 %-a magyarországi, 20-20 %-a osztrák, illetve cseh-morvaországi, a többi pedig külföldi volt. A magyar és szláv anyanyelvű hallgatók részaránya egyaránt 35-40 % között mozgott.

7 A szabadságharcot követően Selmecbányát 133 osztrák, cseh és morva hallgató hagyta el a kibékíthetetlen nemzeti ellentétek miatt.

8 Az ő részükre Leobenben és Pribramban szerveztek szakirányú tanintézeteket, melyeket 1861-ben, illetve 1865-ben akadémiai rangra emeltek. Ezzel megszűnt a Selmecbányái Akadémia birodalmon belüli egyedülállósága. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően az Akadémia felvette a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia nevet. A magyar oktatási nyelvet fokozatosan, 1868 és 1872 között vezették be. Az I. világháború kitörése azonban az iskola fölfelé ívelő pályáját kettétörte.

9 * Országos Műszaki Múzeum, 1117 Budapest, Kaposvár utca 13-15.