Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Antal Ildikó: A Ganz Gyár Elektrotechnikai Osztályának alapítása és első évtizedei

A külföldi nagytőke azonban - mivelhogy ebben az esetben az eddigieknél sokkal nagyobb jelentőségű találmányról volt szó - mindent megtett, hogy korlátozza a Ganz gyárat a találmány teljes kihasználásának lehetőségében. A versenytársak, amelyeket a szabadalmak megakadályoztak a találmány felhasználásában, nagy szakirodalmi harcot indítottak ellene. Akik nem értették meg a találmány műszaki lényegét és jelentőségét, azt állították, hogy rossz, akik viszont megértették, azt állították, hogy ők azt már régen feltalálták. Voltak, akik igyekeztek a szabadalmat megkerülni (Westinghouse), de voltak, akik megvásárolták a szabadalmakat, hogy azokat más cégek ne használhassák, de ők maguk sem hasznosították. Például az Edison Társaság a New York City-i Edison Central Station főelektrikusa, J.w. LIEB ajánlására 20000 dollárért ugyan opciót szerzett a Ganz transzformátorokra, de azt a társaság sohasem használta ki, nem tartva be az 1886-ban szerződésben vállait kötelezettségét.

58 A Ganz gyár ezért 1890-ben beperelte az Edison Electric Light Companyt, 2 millió márka kártérítést követelve.

59 A Ganz-gyár sikerei végül is elhallgattatták a hangoskodókat, ekkor azok azonban más eszközökhöz folyamodtak. A Ganz monopóliumok következtében elvesztett piac visszaszerzése érdekében Németországban, Angliában és az Egyesült Államokban - éppen azokban az országokban, amelyeknek szakemberei oly hevesen vitatták a váltakozó áram létjogosultságát (Edison, Siemens), vagy legalább is értetlenül álltak a váltakozó árammal szemben - megtámadták a szabadalmakat. Szélesebb körű elektrotechnikai tájékozottság hiányában azt állították, hogy a Gaulard és Gibbs-féle rendszer már megoldotta az energia átvitel problémáját, s így a magyar feltalálók lényegileg semmi újat nem hoztak. A hosszú szabadalmi perek azt eredményezték, hogy Németországban alaki okokból megsemmisítették a szabadalmat, az Egyesült Államokban pedig obstrukcióval akadályozták meg a szabadalmak megadását. Annak ellenére, hogy a többi államban a feltalálók érvényt szereztek szabadalmaiknak, sajnos nem rendelkeztek elég erővel, hogy jogaikat maradéktalanul megvédjék. Idővel - főleg a szabadalmak lejártával - az egész világon ezt a rendszert kezdték alkalmazni. Mindezek ellenére a Ganz-gyár a villamos világítás és erőátvitel terén helyzeti előnyénél fogva az 1880-as évek második felében egymásután kapta a mind jelentősebb városi központi villamos telepek létesítésére szóló megrendeléseket Olaszországból, Svájcból, Dél-Amerikából. Többek között Montevideoban (Uruguay) 1887-ban helyezték üzembe a Sociedad Anonima De Alumbrado Á Luz Electrica La Uruguaya villamos telepét.

60 1888-ban pedig Palermóban helyezte üzembe az Edison társaság a Ganz-gyár által szállított generátorokkal és transzformátorokkal szerelt Bellini színházat, a Piazza Muncipale-t és üzleteket megvilágító telepeket.

61 1892-ben megépült a Tivoli vízerőmű, amelynek a római hőerőművel való összekapcsolása a transzformátor rendszer addigi legnagyobb sikerű alkalmazása volt. A vízenergiával működő erőműből az 5100 V feszültségű villamos áramot 28 km hosszú távvezetéken juttatták el a római állomásig, ahol transzformátorok segítségével azt a már működő gőzerőmű 2000 V-os feszültségére csökkentették. Ez volt az első eset, hogy váltakozó áramú világítást és egyenáramú vasutat nagyfeszültségű vezetéken ugyanabból az erőműből láttak el, miközben a gőz- és vízerőmű generátorait szinkronban járatták.