Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Antal Ildikó: A Ganz Gyár Elektrotechnikai Osztályának alapítása és első évtizedei

Kísérleteik során hamarosan megtalálták a helyes megoldást. így a Ganz-gyár há­rom kiváló mérnöke, ZIPERNOWSKY, DÉRI és BLÁTHY nevéhez fűződik annak a jelen­tős ténynek a felismerése, hogy „a megfelelően szerkesztett transzformátoroknál, különféle áramfelvételek mellett is, gyakorlatilag állandó marad a menetszám által meghatározott feszültségáttétel, vagyis, hogy a primer feszültség állandó értéken való tartásával a szekunder feszültség is közel állandó marad a legkülönbözőbb ter­heléseknél, ha a transzformátorokat párhuzamos kapcsolásban alkalmazzák.' 45 így elsőnek oldották meg az energia átvitel és elosztás mai rendszerét. Az új gondolat új szerkezeti megoldásokat is igényelt, ezért iparilag is gyártható kivitelben meg is tervezték a transzformátort, amelynél az állandó kézi feszültség­szabályozásra nem volt többé szükség. 10. kép. Köpenytípusú őstranszformátor, 1885 Ha a Gaulard-Gibbs szekunder generátorához hasonló készüléket használtak volna, a szekunder oldal feszültsége a terhelés hatására jelentősen csökkent vol­na, ezért pólusnélküli készüléket szerkesztettek, amelyben az erővonalak a légrés nélküli vasmagban záródtak, így a mágneses szóródás elhanyagolható nagyságú lett. Elvileg a transzformátor két klasszikus alakját különböztették meg, a mag­transzformátort és a köpenytranszformátort. Az eleinte nyitott vasmagú transzformátorokat, - elsősorban BLÁTHY tapasztala­tait felhasználva - rövid időn belül követte a zárt vasmagú transzformátor szaba­dalmi bejelentése. 46 Ebben a szabadalmi leírásban jelenik meg először a „transzformátor" elnevezés.

Next

/
Thumbnails
Contents