Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Antal Ildikó: A Ganz Gyár Elektrotechnikai Osztályának alapítása és első évtizedei

1881 -ben készült el az első, állandóan működő világító berendezés a budapesti Ferenc József rakpart és a Petőfi tér sarkán álló, hajdani Brenner-kávéház számára. A12 lóerős gázmotor által hajtott dinamó 11 ívlámpát táplált elektromos árammal. A gyár ebben az évben - ha lassan is, de fokozatosan - bevonult a külföldi piacra is, amikor is a párizsi Opera részére változtatható fényerejű ívlámpákat készített. A gyár ennél a megrendelésnél minden valószínűség szerint a ZIPERNOWSKY által szerkesztett „ívlámpa változtatható fényerőre'*''címen bejegyzett szabadalmát hasznosította. Ebben az évben készítette és szerelte a gyár az Országos Magyar Képzőművészeti Csarnokban bemutatott Munkácsy-kiállítás megvilágítását ívlámpákkal. A kivitelezéssel a megrendelő Országos Magyar Képzőművészeti Társulat meg volt elégedve, ez kitűnik a kiállítás igazgatójának a Ganz-gyár igazgatójához küldött leveléből, melynek részletét idézem: „...a Munkácsy kiállításhoz önök által berendezett villamos világítás minden tekintetben megfelelt igényeinek...., különösen kiemelkedőnek tartjuk a fény egyenletességét és nyugodtságát, továbbá a világítás fehér színét, amely tulajdonságoknál fogva az önök villamos fénye kép- és műkiállítások esti világítására kiválóan alkalmasnak... mutatkozott.'*

8 Hasonlóan sikeres volt egy másik, a Képzőművészeti Csarnokban megrendezett Zichy-kiállítás megvilágítása is. Sajnos azonban volt kevésbé sikeres megrendelésteljesítés is, amely egy további kiállítás világítási problémáit felvető - a Ganz-gyár igazgatójához címzett - levélből tűnik ki, amelyben többek között ezt írják: „. ..ma 7 órakor ismét az összes lámpák elaludtak, s a tömegesen jelenvolt közönség 5 percen át elektromos világítás nélkül maradt.

9 A levélből így utólag sajnos nem tudjuk pontosan megítélni az üzemzavarok okát és azok elhárítási módját sem. Az előbbihez hasonló hibák előfordulása ellenére a gyár jövedelmezősége szempontjából 1881-ben döntő fordulat következett be. Bel- és külföldről nagyobb számú rendelést kaptak, ami meghozta a megérdemelt üzleti hasznot. Agyár hírnevének és teljesítőképességének növekedése indokolttá tette külföldi piacok további keresését. Ezért Bécsben képviseletet hoztak létre. Az állandóan növekvő megrendelések teljesítésére azonban a Kacsa-utcai üzem már szűknek bizonyult. Ezért a Fő utcában, a leégett Király malom telkét megvásárolták, ahol felhasználva a malom megmaradt épületeit is, 1882-re felépült a villamossági osztály új gyártelepe, s 40 munkással és egy 8 lóerős gőzgéppel beindult a gyártás. A gyár a technika fejlesztése terén elért eredményei alapján tudott az ausztriai gyáripar versenyével szemben megállni és megerősödni. Amíg 1880 előtt a vasúti kerekek és a hengerszékek gyártásában haladt az élen, addig 1880 után a vízturbinák gyártása és a villamossági ipar fejlesztése terén vállalt fontos szerepet. A Ganz-gyár óriási előnyére vált, hogy kezdeményezőén lépett fel és korán a külföldet megelőzve fogott hozzá a villamossági ipar fejlesztéséhez és termékeinek elterjesztéséhez. A Ganz-gyár 1881-ben megbízást kapott a bécsi pályaudvar, a csepeli „Elevátor", a szlatinai és resicai bányák, a bécsújhelyi sörfőzde, a Lloyd Hajózási Társulat és több gőzmalom állandó villamosvilágításí berendezésének felszerelésére. A sikeres képzőművészeti kiállítások világítási munkálatai után még nagyobb sikert könyvelhetett el a gyár 1882-ben a budapesti Nemzeti Színház világításának berendezésével, ami nagy eseménynek számított. A világítás három lépésben