Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)
Tanulmányok - Vámos Éva Katalin: Természettudósok három generációja Magyarországon, 1849–1918
arisztokrácia fiaihoz hasonlóan - először jogot hallgatott a pesti Tudományegyetemen (1865-1867), de jobban érdekelte a természettudomány. Erről ő maga írja: „Jogász koromban azután 1867-ben Than Károly hallgatói közé sorakoztam. Döntő lépés volt ez az életpályámon. Az ő előadásaiból tündökölt felém először a természettudományi kutatások varázsfénye, az ő, akkor bizony még igen kicsiny és tökéletlen laboratóriuma volt az első, mely nekem megnyílt s a mikor az első chemiai reakcziót megcsináltam, és előszóra mérleg elé ültem és a mikor aztán tanárom arra méltatott, hogy saját vizsgálataiba is betekinthessek, akkor... tudtam meg igazán, hogy tudományos hajlamaimat követve, mire lehetek én jó e hazában...". 36 Ezért THAN KÁROLY javaslatára beiratkozott a Heidelbergi Egyetemre, ahol 1870-ben doktorált. Erről így tudósította apját: „...Mai napon a doktorátust sikerrel letettem. ... Szigorlatomat „summa cum laude" fokozattal fogadták el, ami sokak által irigyelt megtiszteltetés." 37 EÖTVÖS LORÁND 1871-tői a pesti Tudományegyetemen a felsőbb természettan helyettes tanára, majd 1872-től az elméleti fizika tanszék nyilvános rendes tanára lett. Az 1870-es évek elejétől a kapillaritás jelenségével foglalkozott. Új eljárást dolgozott ki a felületi feszültség mérésére. Megalkotta az Eötvös törvényt, mely folyadékok különböző hőmérsékleten mért felületi feszültsége és a molekulasúly közötti összefüggést mutatja meg. Az 1880-as években fordult figyelme a gravitáció felé. 1888-ban kezdte el gravitációs méréseit. A gravitációs tér változásának mérésére megalkotta világhírűvé vált torziós ingáját. Az 1890. évi párizsi világkiállításon süss NÁNDOR műszerésszel közösen aranyéremmel tüntették ki az Eötvös ingáért. Ugyanebben az évben nagy pontossággal kimutatta, hogy a testek által létrehozott gravitációs vonzóerő független a testek anyagának minőségétől. Egy évvel később került sor az első és igen sikeres terepi mérésekre az Eötvös ingával. 12. és 13. kép. Eötvös Loránd (1818-1919) képe az Eötvös emlékkiállításban és szobra az ELTE aulájában