Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Vámos Éva Katalin: Természettudósok három generációja Magyarországon, 1849–1918

6. kép. Ilosvay Lajos (1851-1936) szobra a BME aulájában Mindezek ellenére némi keserűséggel állapította meg, hogy a tudóst akadályozza kutatásaiban, ha igyekszik megfelelni a tudományos-kulturális közélet követelményeinek. A következőképpen ír erről: „Nálunk nem könnyű termékeny tudósnak és ernyedetlen professzornak lenni. Nálunk a professzor különféle testületnek, hatóságnak, tudományos egyesületnek szakértője, tanácsadója. 26 Más helyen a következőképpen panaszkodik: „Tanítunk, és megint csak tanítunk, adminisztrálunk, tudományt, ismereteket terjesztő, jótékonyságot gyakorló egyesületeket szervezünk, nap-nap után kisebb és nagyobb bizottságokban ülésezünk, sőt ha valahonnan elcsíphetünk egy-két percet, tudományszakunk mezejére is kirándulunk."

27 FABINYI RUDOLF FABINYI RUDOLF (Jolsva, 1849-Budapest, 1920) egyetemi tanulmányait a budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán végezte. 1871-ben a József Műegyetemen NENDTVICH KÁROLY általános vegytan tanszékén tanársegéd, majd vegytanból és fizikából tanári oklevelet szerez a Tudományegyetemen, ahol 1875-ben doktorrá avatják. Ezután kétéves ösztöndíjjal WISLICENUS, BAEYER és BUNSEN kémikusok, valamint JOLLY fizikatanár mellett dolgozott Németországban. Hazatérve, a Műegyetemen segédtanár, a Tudományegyetemen pedig a szerves kémia magántanára lesz. 1878 tavaszán Párizsba utazik, ahol a Sorbonne szerves kémia professzoránál, wuRTZnél dolgozik. Ugyanebben az évben értesül arról, hogy halálozás miatt megüresedett a kolozsvári Egyetem vegytan tanszéke. Megpályázta az állást, amelyet 17 pályázó közül elnyert.

28 Ezek után energiája jelentős részét az egyetem új, korában igen modern épülete létesítésének szentelte. Az épület építéséről és berendezéséről FABINYI RUDOLF maga adott részletes leírást