Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Vámos Éva Katalin: Természettudósok három generációja Magyarországon, 1849–1918

Az egyetemek helyzete és fejlődése Magyarországon a Dualizmus korában Ebben a virágzó korszakban két korábbi felsőoktatási intézményt egyetemi rangra emeltek. Egyikük a korábbi József Polytechnikum volt, amelyet 1871-ben szerveztek műegyetemmé. Ez volt az első műszaki felsőoktatási intézmény a világon, amely az „egyetem" elnevezést nevében viselte. Diplomákat adott általános mérnököknek, gépészmérnököknek, építészeknek, vegyészmérnököknek, azonban doktori címet a 19. században itt nem lehetett szerezni.

12 A másik új egyetem a Kolozsvári Tudományegyetem volt. Ezt 1872-ben hozták létre két korábbi felsőoktatási intézményből: egy jogi akadémiából és egy orvosi-sebészi iskolából, teológiai kar nélkül.

13 3.kép. A kolozsvári tudományegyetem központi épülete TREFORT ÁGOSTON (1817-1888) vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt egy harmadik egyetem létesítését is tervezték, de ez nem valósult meg.

14 Ugyanakkor a meglévő egyetemeket több új épülettel bővítették: a Műegyetem megkapta épületét a Múzeum körúton, új épületeket létesítettek a Tudományegyetem Könyvtára és Orvosi Kara számára, és ekkor épültek az Üllői úti klinikák is. Számos új tanszék kapott otthont az új épületekben. A természettudományok területén önálló tanszéket kapott a kémia, a földtan, az ásványtan, a matematika, a fizika, az antropológia, az állattan, a növénytan és a csillagászat.

15