Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)
Gyűjteményi ismertetések - Kovács Ottó: A Láng Gépgyár cégtörténeti negatívlemez anyag az Országos Műszaki Múzeum Fényképgyűjteményéban
A nagynevű Láng Gépgyár 1868-ban még Láng László gépjavító műhelyeként nyitotta meg üzemét a Váci körúton, a mai Bajcsy Zsilinszky úton, a gyárrá alakult műhely 1873-ban mai helyére, a Váci útra költözött. A fő profil a gőzgépgyártás lett, majd vasöntöde épült, s a magyar vasművek és bányák részére készültek nagy erőgépek. A század első éveiben kezdték el gyártani a később oly fontossá és speciális termékké vált gőzturbinákat, majd az 1910-es évektől a dízelmotorokat és kazánokat. A vállalat 1911-ben Láng László Gépgyár Rt. néven részvénytársasággá alakult, főtulajdonossá a Magyar Általános Hitelbank vált, 1915-ben pedig a gyár egyesült a Hazai Gépgyár Rt.-gal. Gyártmányszerkezete kibővült: cukor-, szesz- és vegyipari berendezéseket, szivattyúkat, ipari centrifugákat, dugattyús és vákuumszivattyúkat, járműmotorokat, lakatos- ipari gépeket, nyomdagépeket gyártottak a hagyományos termékek mellett. Az első világháború után több ízben is kereskedelmi kapcsolatot létesítettek a Szovjetunióval, míg a második világháborús években hazai megrendelésre, a hadsereg számára készítettek gépeket (átkelő járdák, kompresszorok, lőszergyártó berendezések). A háborús évek befejeztével az 1948. évi fordulat után a gyárat államosították, a fő profil az energetikai gépgyártás (gőzturbinák, atomenergetikai gépek, kazánok, öntvények) lett, az országos termelés egyharmadát állították elő, és jelentős mértékben termeltek exportra. A Láng Gépgyár dokumentumgyűjteményéből megkapott felvételek az 1949. évvel zárulnak. A 20. század második felének a gyár életére ható változásai a felvételek sorsát a muzeális gyűjteménnyé válás irányába mozdították. Az 1980-as években a hazai beruházások erőteljes háttérbeszorulásával a nagy múltú Láng-gyár teljesítménye is visszaesett, pénzügyi helyzete megrendült, 1987-ben a vállalat kényszerszanálás útján próbált talpra állni. Viszontagságos évek után, 1990-ben a Láng Gépgyár az Asea-Brown-Boveri röviden ABB - svéd-svájci multinacionális cég bevonásával ABB-Láng Kft. néven újjászerveződött. Egy évtizeddel később 2000-ben - az ABB és a francia Alstom Power fúzióját követően - Alstom Power Hungária Rt.-gá alakult. A 2005. évben a gyári épületek felújításával, egy raktárhelyiség átalakítása alkalmával kerültek elő az egykori megőrzött cégtörténeti felvételek, ezt a felvételgyűjteményt ajándékozta az Alstom Power Hungária Részvénytársaság - az egykori Láng Gépgyár jogutódja - az Országos Műszaki Múzeumnak . A lemezek feldolgozása A hivatalos átvételre a 2006. évben került sor. Az ajándékozási szerződés aláírását megelőzően a felajánlott anyagot át kellett válogatni, mert az idők során a gyűjteményből jelentős mennyiségű üvegnegatív szilánkokra törött, illetve a nedves tárolóhelyen az emulzió olyan mértékben vált le az üveghordozóról, hogy tudományos feldolgozásra alkalmatlanná vált, gyakorlatilag megsemmisült. Leltározás közben is selejtezésre került néhány menthetetlenül sérült lemez. A csak részben levált emulziójú, de az ábrázolt felvétel lényegét, központi témáját őrző felvételek (pl. egy turbinaterem, ahol a turbinafelvételek még használhatók, de a csarnok egyéb részei az emulzióval együtt „ eltűntek") történeti értékük és pótolhatatlanságuk miatt nyilvántartásba kerültek.