Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)
Gyűjteményi ismertetések - Szunyogh Gábor: Az Országos Műszaki Múzeum gőzgépgyűjteményének tanulmánytári bemutatása
15 ) Rudolf Július Emmanuel Clausius (1822-1888) német fizikus, az entrópia fogalmának bevezetője, a hőtan II. főtételének felfedezője. 16 ) Henry Rossiter Worthington (1817-1880) amerikai konstruktőr, kereskedő és feltaláló, a róla elnevezett hidraulikai berendezéseket előállító gyáróriás alapítója. 17 ) Marie-Joseph-Denis Farcot (1798-1875) francia műszerész, majd gépész; nevéhez fűződik a gőzgépekkel kapcsolatos több újítás. 18 ) Jan Jacques Meyer(1804-1877) elzászi születésű francia gépész, a gőzgépek vezérlésének és a lokomotívok fejlesztésének jeles személyisége. 19 ) Georg Henry Corliss (1817-1888) amerikai gépészmérnök; számos újításával hozzájárult a nagynyomású gőzgépek elterjedéséhez. 20 ) Johann Jákob Sulzer (1806-1883) svájci gépészmérnök, testvérével a Sulzer öntöde és gépgyár megalapítója. 21 ) Charles Brown (1827-1905) angol születésű svájci gépészmérnök, számos újítás feltalálója. 22 ) Wilhelm Rudolf Proell (1845-1890) német kultúrmérnök; a gőzgépek szabályozóberendezéséeinek fejleszésével lett híres. Felhasznált irodalom [1] MATTSCHOSS, C: Die Entwicklung der Dampfmaschiene. I-Il. Verlag Springer, Berlin, 1908. [2] KOMONDI Z.: Gőzgépek, gőz- és gázturbinák. Hl. Tankönyvkiadó, Budapest, 1959. [3] BOLDIZSÁR T. (szerk.): Bányászati kézikönyv. II. kötet. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1959. [4] TERPLÁN Z. (szerk.): Pattantyús, Gépész és villamosmérnökök kézikönyve. 4. kötet. Energiafejlesztő és szállítógépek. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1962. [5] HORVÁTH Á.: A tüzesgép. Fejezetek a gőzgép történetéből. Táncsics könyvkiadó, Budapest, 1963. [6] ECKOLDT, C: Kraftmaschinen I. (Muskelkraft, Windkraft, Wasserkraft, Dampfkraft). Deutsches Museum, München, 1983. [7] GREGUS, F.: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok 1. Móra, Budapest, 1986. GABOR SZUNYOGH: THE STEAM ENGINE COLLECTION OF THE HUNGARIAN MUSEUM FOR SCIENCE AND TECHNOLOGY AS SHOWN IN ITS STUDY STORE ROOMS There was a time when mechanical sciences focused their interest on steam engines, and the governing principles of the latters' design, the science of their industrial management and their production technologies were developed at the highest scientific level of their age. With the end of the age of steam engines, however, in a few decades only the related substance of knowledge accumulated lost its direct value of use: the design patterns, the calculation methods, the tables and drafts amounting to volumes became superfluous. The engineers of today do not even know the definitions pertinent to steam engines, and are far from being able to take pleasure in the solutions of difficult technical problems related to them. With the present study we wish to help all those that would like to get acquainted, based on the study store rooms of the Hungarian Museum for Science and Technology, with the history of the development of steam engines. All the items in our collection as related to steam engines are briefly described in the paper, whereby the role they have played in the development of technology, is stressed. In the course of the presentation we follow the guiding thread along which the road traversed by mechanical sciences until reaching their present level can be understood in detail. We lay special emphasis on acquainting the public with the technical solutions that are excluded from today's studies as they represent earlier stages of development, and are out of use today. However, they have counted as revolutionary innovations in their time.