Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)
Gyűjteményi ismertetések - Szunyogh Gábor: Az Országos Műszaki Múzeum gőzgépgyűjteményének tanulmánytári bemutatása
meghajtására készítették, azért igen nagytömegű lendítőkerékkel látták el, hogy alacsony fordulatszámok esetén is egyenletes járást biztosíthassanak vele. Dugattyújának átmérője 250 mm, lökethossza 150 mm, fordulatszáma percenként 550. Az áramfejlesztő a Magyar Siemens és Schuckert Művekben készült. Teljesítménye 48 kW, feszültsége 240 V, fordulatszáma 1000 percenként. A gép felszerelése teljes, megfelelő előkészítés után valószínűleg üzemeltethető. (Láng Gépgyár, Budapest, 1952, 1100x2200x2400 mm, 3800 kg). Magyarország első gőzgépének modellje (78.140.1.). A modell az 1720-ban ISAAC POTTER és HELL JÓZSEF tervei alapján a Selmecbánya közelében található Újbányán épített gép 1:10 méretarányú, működőképes másolata. A szerkezet mozgásának megfigyelése nagyon tanulságos: bonyolult mechanizmusának megértése szemléletesen tükrözi a gőzgépek fejlődésének kezdeti szakaszában fellépő technikai nehézségek leküzdésére tett próbálkozásokat. A modell villanymotorral mozgásba hozható. (Garamvári Pál, Országos Műszaki Múzeum Restaurátor Műhelye, Budapest, 1975, 850x1350x2300 mm, 450 kg). Himbás gőzszivattyú modellje (70.502.1.). Állóhengeres elrendezésű, alacsony- és magasnyomású hengerekkel ellátott gőzüzemű szivattyú. A himba Watt-féle bolygókerekes hajtóművel kapcsolódik a gép főtengelyéhez, mely egybe van építve a gép egyenletes mozgását biztosító lendítőkerékkel. Tolattyúit a főtengelyről kúp-fogaskerékpárral meghajtott vezértengely mozgatja, a tengelyre ékelt excenterek közvetítésével. Fordulatszámának szabályozását Watt-féle centrifuga-regulator végzi, mely szintén a kúpfogaskerékkel meghajtott vezértengelyről kapja a meghajtást. A himbáról lenyúló rudazatok működtetik a tápszivattyút. Egy ehhez hasonló, OTTÓ H. MUELLER német gépészmérnök tervei szerint készült, 120 LE-s himbás gőzgépet 1878-ban állítottak fel a Budapesti Vízműveknél. A magasnyomású henger Corliss vezérléssel működött, az alacsonynyomású pedig síktolattyús vezérléssel. A modell villanymotorral mozgásba hozható. (1860-1900, 780x800x320 mm, 40 kg). „Puffing Billy"modellje (88.56.1.). Az eredeti gépet az angol WILLIAM HEDLEY (a Newcastle melletti wylami bánya főmérnöke) készítette 1813-ban. A modell az „Organ fúr die Fortschnitte des Eisenbahnwesens in technischer Beziehung"-ban közölt (1907/2 füzet) leírás és rajzok alapján készült. Gőzzel nem üzemel. (Garamvári Pál, Országos Műszaki Múzeum Restaurátor Műhelye, Budapest, 1988, 640x170x458 mm, 15 kg). Állóhengeres gőzgépmodell (80.393.1.). Síktolattyús vezérlésű, kézi szabályozású, függőleges elrendezésű gőzgép modellje. Kazánja henger alakú, álló elrendezésű, rostélyos, szabályos műszerezéssel. Méretaránya: 1:10. A modell jelenleg az Országos Műszaki Múzeum nagycenki állandó kiállításán látható. A gép kézzel mozgásba hozható, de valószínűleg gőzzel is működtethető. (Házi készítésű, 1890, 200x800x650 mm, 8 kg). Légies szerkezetű fekete gőzgépmodell (79.539.1.). A gőzgépek működésének demonstrálására készült, légies szerkezetű, szép kivitelű modell. A gép kézzel mozgásba hozható, de valószínűleg gőzzel is működtethető. (1906, 300x380x600 mm, 10 kg).