Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Gyűjteményi ismertetések - Szunyogh Gábor: Az Országos Műszaki Múzeum gőzgépgyűjteményének tanulmánytári bemutatása

meghatározására. Pontos (bár bonyolult) matematikai számításokkal kellett a gőzgéptervezőknek és -üzemeltetőknek meghatározniuk ezeket az időpontokat, mert ettől függött a gépek teljesítménye, ¡11. hatásfoka. Egy jól vezérelt tolattyú igen jelentős üzemanyag-megtakarítást eredményezett. A konstruktőrök örök problémája volt, hogy az elméletileg kívánatos gőz be- és elvezetési programot különböző gyakorlati problémák miatt nem lehetett maradéktalanul teljesíteni, ezért igen sok tolattyúváltozatot találtak fel. A tervezőmérnökök dilemma előtt álltak: melyik követelménynek próbáljanak eleget tenni, és melyiket tekintsék kevésbé lényegesnek. Emiatt igen sokféle tolattyú (Hl. csap- és szelep-) rendszer alakult ki. Ezek közül a legjellegzetesebbeket tanulmánytárunkban be tudjuk mutatni. A gőzgépek működésének elemi, szinte primitív demonstrációját szolgálja a fekete iskolaigőzgép modell (78.19.1.). Didaktikailag annyi haszna van, hogy tisztán, „igazi" gőzgépalkatrészek nélkül definiálhatók vele a gőzgépek legfontosabb szervei (a dugattyú, a munkahenger, a dugattyúrúd, a keresztfej, a hajtókar, a forgattyús tengely, a lendítő kerék, az excenter, a tolattyúrúd és a tolattyú), ezért azok, akik először találkoznak gőzgépekkel, nem vesznek el a bonyolult alkatrészek erdejében. Bemutatható a modellel elemi módon a gőzgépek működési elve. Kézzel mozgásba hozható a modell. (Iskolai Taneszközök Gyára, Budapest, 1950, 370x180x150 mm, 0,5 kg). Ugyanilyen a piros iskolai gőzgép modellünk is (78.21.1., Iskolai Taneszközök Gyára, Budapest, 1960,370x180x150 mm, 0,5 kg). A legegyszerűbb és történetileg a legrégebbi gőzbevezetést ún. síktolattyúval végezték, mely a síktolattyús gőzgépvezérlés modelljén ismerhető meg (70.460.1.). Lényege, hogy egy, a dugattyúval összhangban mozgó síklemez a munkahenger végeibe vezető csatornákat felváltva lefedi, III. kitakarja. A síktolattyút a főtengelyről excenterrel kapcsolt rudazattal mozgatják. Az excenter a tolattyúnak alternatív mozgást biztosít: a mozgás következtében a tolattyú az alatta elhelyezett be- és kiömlő nyilasokat nyitja és zárja. Igen nagy előnye egyszerűsége, ezért elterjedten alkalmazták. Hátrányai: 1. a gőz elvezetésének időpillanatát nem lehet függetleníteni a beömlés pillanatától, mert ugyanaz a síklemez végzi mindkét feladatot. (A síktolattyú egyik vége a beömlő-, másik vége a kiömlőnyílást nyitja, ill. zárja.). 2. Nem lehet szabályozni a beömlő gőz mennyiségét, mert a tolattyú mindig a gyárilag beállított pillanatban nyitja, ill. zárja a csatornákat. 3. A tolattyúkamrában uralkodó gőznyomás nagy erővel szorítja a tolattyút a csúszófelületére (tolattyútükörre), ezért a nagy nyomással működő gőzgépekben olyan nagy súrlódási erő lép fel a tolattyún, amely már káros a gép működésére. 4. Magas hőmérsékletű (ezáltal nagy munkavégző képességű) gőz esetén nem használható. A modell kézzel mozgásba hozható. (1890, 370x600x1050 mm, 50 kg). Eredeti gépeink közül síktolattyúja van a Weiss Manfréd gyár első gőzgépének (70.482.1.), a Ruston & Proctor-féle gőzgépnek (70.485.1.) és a Láng gyári kéthengeres gőzgépnek (70.491.1.). Síktolattyúval van felszerelve a félstabil gőzgép metszete (70.445.1.), az állóhengeres gőzgépmodell (80.393.1.) és a himbás gőzszivattyú modelljének kisnyomású (nagy átmérőjű) munkahengere is (70.502.1.). A síktolattyúk harmadik hátrányának áthidalására fejlesztették ki a körtolattyúkat. (Ha nagy a gőz nyomása, akkor a tolattyúkamrában lévő gőz olyan nagy erővel