Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Gyűjteményi ismertetések - Szunyogh Gábor: Az Országos Műszaki Múzeum gőzgépgyűjteményének tanulmánytári bemutatása

hossza (amely nyilvánvalóan ugyanannyi mind a gőzgép, mind a szivattyú oldalon) 125 mm. (Worthington Szivattyúgép Rt., USA, 1900., 360x500x1400 mm, 85 kg). Worthington-szivattyú (70.519.1.). Szerkezetében, kivitelében megegyezik a fenti (70.464.1. számú) szivattyúval. A különbség mindössze annyi, hogy búvárdugattyúi (plungerei) öntöttvasból készültek. (Worthington Szivattyúgép Rt., USA, 1890-1900., 350x400x1150 mm, 170 kg). Kéthengeres-Worthington gőzszivattyú (2000.105.1.). Hideg és forró vízhez egyaránt alkalmazható volt, 11 atm nyomást lehetett vele elérni. Ha megfelelő gőznyomás nem állt rendelkezésre, akkor kéziszivattyúként is használható volt kazánvagy tartálytöltésre. (Worthigton Szivattyúgép Rt., Budapest-Bécs, 1900-1920., 235x80x150 mm, 250 kg). A Worthington-szivattyúkhoz hasonló alakú, de szerkezetében már más felépítésű a 70.455.1. számú gőzüzemű szivattyúnk, mely tulajdonképpen egy síktolattyús gőzgép és egy álló elrendezésű szelepes vízszivattyú közös tengelyre szerelt változata. A gőzrész vezérlése a főtengelyről excenter segítségével történt. (1890-1900, 650x700x1450 mm, 120 kg). A 20. század utolsó évtizedeiben a kazánok vízellátására modernebb szivattyúkat is használtak, főleg a gőzfűtést szolgáló kazánok esetében. Ilyen pl. a kétlépcsős villanymotoros tápvíz-szivattyú (91.148.1.). A szivattyú tárcsákból van összerakva, amelyet csavarok szorítanak össze. A szivattyúház acélöntésű, a járóés vezetőkerék bronz. A szivattyú tengelykapcsolón keresztül villanymotorral van összeépítve. A gépegységet közös alapra szerelték. A szivattyú azonosítási száma: RK-2-312. A villanymotor adatai: típusa: 112-M4, teljesítménye 4 kW, feszültsége 330 V. (Magyarország, 1980, 1000x260x320 mm, 80 kg). A tápvízellátás másik fontos eleme a fáradt gőz lecsapatása és visszavezetése a vízhálózatba. Ezt különböző hűtőberendezésekben végzik. Ilyen szerkezetet mutat a Heller-rendszerű légkondenzációs berendezés hűtőtornyának makettje (2000.48.1.). A hűtőtorony belsejében a gőz egy különlegesen elhelyezett csőrendszerben áramlik, miközben a toronyban kialakuló, emelkedő légáramlás a csöveket hűti, előidézve a gőz lecsapódását (13. ábra). A Heller-rendszerű hűtés előnye, hogy víztakarékos üzeme következtében vízben szegény területeken is jó eredménnyel lehetett használni. A makett nem működőképes. (Haris testvérek, 1960, 25 kg). 13. ábra. A Heller-rendszerű A kazánok tűzterének karbantartását szollégkondenzációs berendezés gáló eszközök közül be tudunk mutatni egy hűtőtornyának makettje hamuzó vasat (80.238.1.), egy kaparóalászúróvasat (80.239.1.) és egy csőkefét