Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Gyűjteményi ismertetések - Szunyogh Gábor: Az Országos Műszaki Múzeum gőzgépgyűjteményének tanulmánytári bemutatása

két oldalán haladt egy-egy gép, és hol az egyik, hol a másik lokomotív vontatta az ekéket. A talaj minőségétől függően 6-12 ekét tudtak elhúzni. Napi teljesítményük általában 150-200 katasztrális hold volt. Hazánkban a19. század második felében terjedtek el a nagybirtokokon. Hanyatlásuk az I. világháború után kezdődött, amikor a mezőgazdaságban tért hódítottak a traktorok. A modell csak mechanikusan működtethető, nem fűthető fel. Tartozékai: fanyelű fém lapát, fém piszkavas, fanyelű magyar zászló, imitáló fahasáb-darabok. Jelenleg nem tartozik közvetlenül a tanulmánytárhoz, mert az Országos Műszaki Múzeum nagycenki állandó kiállításán látható. (Asztalos Dániel, Budapest, 1956-57, 700x280x470 mm, 22 kg). Gőzlokomobil-modell (84.57.1). Síktolattyús, centrifuga regulátorral szabályozott mezőgazdasági erőgép. Maga a modell üzemeltethető, de nem tökéletes másolat: arányai nem tükrözik hűen az eredeti HSCS lokomobilt. A modell jelenleg az Országos Műszaki Múzeum nagycenki állandó kiállításán látható. (Richter József, Magyarország, 1940, 330x155x420 mm, 5,8 kg). Energiaellátó berendezések A belsőégésű motorok megjelenéséig a tűzben rejlő energiát csak gőzgépek közbeiktatásával tudták mechanikai munkavégzésre képes energiává átalakítani. Ott, ahol egyidejűleg sok munkagépet kellett üzemben tartani, elterjedt volt a transzmissziós erőátadás. Gyűjteményünkben több transzmissziós mechanizmust őrzünk. Ilyen pl. a transzmissziós erőátviteli berendezés felső elrendezésű gőzgéphez (80.176.1.4). A Győri Szeszgyárban használták, róla keverő gépeket és szivattyúkat hajtottak. Erőgépe a gyűjteményünkben lévő, 80.176.1.1. leltári számú szeszgyári gőzgép volt. (1899). A 20. században, amikor az elektromos energiaszállítás ipari méreteket öltött, a transzmissziós energiaátvitel háttérbe szorult, és minden egyes munkagépet külön villanymotorral láttak el. Energiaellátásukat nagyteljesítményű gőzgépekkel meghajtott generátorok szolgáltatták. Ezek közül való a Láng-gyári gőzmotor (70.516.1.). Körtolattyús vezérlésű, Proell-féle centrifugális szabályzóval ellátott gőzmotor. Igen nagy lendítőkerékkel van felszerelve, hogy az áramfejlesztő által megkövetelt alacsony fordulatszám ellenére egyenletes legyen járása. Dugattyújának átmérője Ml. lökethossza, 250 ill. 150 mm, fordulatszáma 550 percenként. (Láng Gépgyár, Budapest, 1952,1100x2200x2400 mm, 3800 kg). A gép által működtetett áramfejlesztő teljesítménye 48 kW; névleges feszültsége 240 V, fordulatszáma percenként 1000. (Magyar Siemens és Schuckert Művek, Budapest-Pozsony). 5. Gőzfejlesztő berendezések Az első gőzgépek megjelenésétől kezdve napjainkig a technika egyik alapvető kérdése, hogy hogyan lehet a tűzben rejlő meleget (belső energiát) mechanikai munkára hasznosítani. A kérdés nyilvánvaló, de tökéletes megoldása mind a mai napig várat magára. Az erőgépek tervezői előtt álló „örök" probléma a következő egyszerű kísérleten keresztül jól szemléltethető: ha a környezetünkben található „testeken" mechanikai munkát végzünk (pl. a gázokat összenyomjuk, a folyadékokat keverjük, a szilárd testeket kalapáljuk, sajtoljuk, stb.), akkor e testek felmelegednek. Számos