Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Bakonyi Eszter: 19. század végi tellurium restaurálása

A tellurium történetéről röviden A csillagászati megfigyelések kezdete 8 Mintegy hatezer évre visszamenőleg rendelkezünk az égbolt tudatos megfigye­lésére vonatkozó írott adatokkal. A csillagképek összefüggő, egymáshoz viszonyí­tott ábrázolására, az égitestek mozgását, pálya- és időjellemzőit szemléltető szerkezetekre vonatkozó legelső ismert törekvések pedig alig valamivel több, mint két évezredre vezethetők vissza. A Naprendszer bolygói mozgásának egyik sajátsága az, hogy a Földről nézve lát­szólag közös pályán halad mindegyik. Ebben a síkban látjuk évi mozgása során a Na­pot is haladni, ez az ekliptika. Az általunk leggyakrabban tapasztalt látszatjelenségek a Naphoz és a Holdhoz kapcsolódnak. 9 A Hold legszembetűnőbb jelensége az alakvál­tozás. Ez a Hold, a Föld és a Nap egymáshoz viszonyított helyzetétől függ. Többek között ilyen látszatjelenségek bemutatásában, értelmezésében nyújta­nak segítséget a mechanikai szerkezettel működtethető planetáriumok. Az égi jelenségek szemléltető eszközei Cicero (i.e. 106-43) említi egyik írásában, hogy a szürakuzai Arkhimédész (i.e. 250 körül) a Nap, a Hold és az akkoriban ismert öt bolygó mozgását utánzó készü­léket épített. Szintén a Nap és a Hold mozgását jelenítette meg az i.e. 87-ben ké­szített, 32 bronz fogaskerékből álló műszer, ún. antiküthérai mechanizmus. A bolygórendszer működő mechanikai modelljeit angol nyelvterületen az orrery 10 Hl. a planetárium kifejezés jelöli. A planéta szóból származtatott planetárium elneve­zés nyelvileg és formailag híven tükrözi a készülékek lényegét. A mechanikus planetáriumok elterjedését nagyban segítette az óraipar fejlődé­se. A18. század remekmívű csillagászati óráin bonyolult, többmutatós számlapok­ról lehetett leolvasni a bolygók pályaadatait. A legszebb készülékek a Naprendszer objektumait kisebb-nagyobb, a rugómo­tor által folyamatosan hajtott, keringő gömbökkel jelenítették meg. A tellurium készítője, Jan Felkl Jan Felkl a 19. század második felének legjelentősebb glóbuszkészítői közé tartozik. Az 1850-es években Prágában tanulta meg a rézmetszést és a rézmet­szetű térképek készítését. Mesterével, Václav Michal Merklas rézmetsző és tér­képésszel 1866-ig (a mester haláláig) dolgozott. 11 Átvette műhelyét, és folytatta Merklas glóbuszainak gyártását, de csakhamar saját tervezésű munkákkal jelent­kezett. Glóbuszai a szép, dekoratív kivitelnek köszönhetően rövid idő alatt felkeltették a hozzáértők érdeklődését. 1860-tól készített először lunáriumot. 1861-ben már pla­netáriumot is gyártott kétféle kivitelben: kézi meghajtásút és óraművel működőt. Legnagyobb planetáriumának földgömbje 21 cm átmérőjű. Az európai piacon - a Monarchián kívül - Felkl az 1870-es években jelent meg. A nagy sikernek köszönhetően sikerült gyárrá fejlesztenie műhelyét. A glóbuszok

Next

/
Thumbnails
Contents