Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Holló Szilvia–Barta Lajos: Csillagászati és földrajzi szemléltető eszközök gyártása Magyarországon a 19/20. sz. fordulóján

peremén levő beosztás segítségével minden napra és órára beállítható az égbolt állása. A felső fedőlap ovális ablakában láthatóvá válik, hogy mely csillagok és milyen irányban láthatók a fölénk boruló féltekén. Ennek az eszköznek elődje a középkori asztrolábium, a ma ismert egyszerűsített formájában a 19. sz. elején terjedt el. A Magyarországon gyártott formájában valószínűleg maga Kövesligethy professzor tervezte. Két változatban jelent meg [15]: - „Nagy típus". A 25 cm átmérőjű, erős papírra nyomtatott korongon számos feladat állítható be, ifi. olvasható le: az adott időpontban látható égbolt képe, az egyes csillagok felkeltének, delelésének és lenyugtának időpontjai, a kelő és nyugvó égitestek iránya a láthatáron, stb. A szépen és tartósan kivitelezett, szecessziós díszítésű kis eszköz a külföldieknél pontosabb és mutatósabb. Mintegy 350-400 csillagot tartalmaz. A forgatható csillagtérkép szigorúan véve Budapest földrajzi szélességére érvényes égbolt-képet mutat be, de a méretek következtében északibb vagy délibb szélességen is jól használható. - „Kis típus". A17 x 17 cm-es, négyzet alakú fedő- és alaplemez közt egy 15 cm átmérőjű csillagtérkép forgatható és állítható be tetszés szerinti időpontra. Eredetileg az Atheneum kiadónál megjelent „A műveltség könyvtára" sorozat „A Világegyetem" c. kötetéhez (Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó munkája) mellékelték. Utóbb külön is árusították. 9. A Nap és a csillagok járása a Föld tetszőleges helyén. Szerkesztette Lóskay Miklós. Az előbbi eszköznek mintegy kiegészítője. A 25 cm átmérőjű alaplemezen egy fekete alapra nyomtatott égi koordináta hálózat „oldalnézeti" ábrázolása forgatható. Az eszköz alkalmas arra, hogy a Nap és más égitestek napi mozgását követve, bármely földrajzi helyen a látóhatár fölött (és alatta) leírt ív, a pillanatnyi helyzet és irány foknyi pontossággal meghatározható legyen. Ennek az eszköznek egy egyszerűsített változata is készült, amely csak Budapestre érvényesen mutatta az égitestek helyzetét a látóhatárhoz viszonyítva tetszőleges időpontban. Ennek az ügyes kis műszernek nemcsak oktató, de számoló szerepe is volt, pl. a napórák számításánál [16]. 10. A világóra. „Szerzetté: Fialovszky Lajos. Szerkesztette: Kogutowicz Károly". Ez az összetett eszköz sokféle feladat megoldására alkalmas. Főrésze egy 25 cm átmérőjű, korong alakú világtérkép - központjában a pólusokkal - az egyik oldalán az északi, a másikon a déli féltekét ábrázolja. Egy, a földrajzi szélességnek megfelelő szögben döntött alapra helyezve, a központon átszúrt pálcával napóraként működik. A forgó térkép révén beállítható a Föld tetszőleges pontjainak dél-ideje, megállapítható, hol és mikor delel a Nap, stb. Napóraként pontosan mutatja a helyi napi-időt [17]. A csillagászati-földrajzi szemléltetőeszközök nemcsak Magyarországon voltak népszerűek. Kogutowicz Károly említi egyik levelében, hogy egy németországi kereskedő 3000 példányt rendelt ezekből. Maga Kogutowicz is gondolt, elsősorban az Osztrák-Magyar monarchia nemzetiségeire, és egyes eszközei német, olasz, horvát, szlovén nyelvű feliratokkal is megjelentek. A Magyar Földrajzi Intézet Rt. az első világháború előtt érte el termelésének csúcsát, és a Calderoni-céggel összefogva a legnagyobb üzleti sikereit. Az eredményekben nagy része volt a gyártmányok minőségi kivitelének. A magyar ipar