Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Tóth Endre–Képes Gábor: Kiemelkedő műtárgycsoportok az Országos Műszaki Múzeum matematikatörténeti és számítástechnika-történeti gyűjteményéből

Roland Moreno francia mérnök-újságíró chipkártyára vonatkozó szabadalma az 1970-es években került levédésre az egész világon. Máig tartó térhódítása során az eszköz már mintegy 60 országban használatos. A különféle szakterületeken (pénzügyi, egészségügyi, biztonsági, kereskedelmi, műszaki) elterjedten használnak integrált áramkörös kártyákat, melyek memóriát, mikroprocesszort és logikai áramköröket tartalmaznak. A telefonkártya olyan telefonkészülék használatát biztosítja, amely erre a célra alkalmas beíró-olvasó áramkörökkel rendelkezik. E kártya memóriája: EPROM (törölhető, elektronikusan programozható, fix memóriájú, csak olvasható). E kártyák használatának előnyei: készpénzkímélő, a beszélgetés időtartamával egyenesen arányosan számlál, a felhasználónak kényelmes, praktikus. Fő funkciójuk mellett a kártyák reklámhordozók, így az ábrák sokfélesége miatt a szenvedélyes gyűjtők gyűjteményeinek kedvelt darabjait képezik. A gyűjteményünkbe egy olyan Matáv (Magyar Távközlési Rt) - példányt vettünk be, melyen az ábrázolt képek is technikatörténeti témájúak: az egyik oldalon Puskás Tivadar (1844-1893), a telefonhírmondó (1893) feltalálójának portréja (a háttérben a Teréz körúti központ) látható, a másik oldal a Szerecsen u. (ma Paulay Ede u.) 7-9. alatti 1897-es telefonközpont kapcsolóhivatalának munkahelyeire emlékeztet minket. 3. Mint látjuk, a raktárunk apró és hatalmas tárgyai között végigsétálva, a számítógép összes generációjából találunk viszonylag épen megmaradt, értékes példányokat - az abakusztól hömpölygő szellemi kaland „mínusz egyedik" generációjától az elektromechanikus nulladik, az elektroncsöves első, a tranzisztoros második és integrált áramkörös harmadik generáción át egészen a mikroprocesszoros negyedikig. Szerencsére ezek a műtárgyak - nemcsak a muzeológiai terminológia miatt használjuk rájuk kedvtelve a műtárgy szót, hanem a mérnöki és programozói innováció elismeréseként is - raktárainkon kívül is bemutatkoznak a látogatóknak. A tanulmány elején már említettük az SzMSzM kiállításokat, ezek után a legfontosabb állomás a 30 éves a magyar számítógép című nyíregyházai kiállítás volt 1989-ben, majd az Állami Számítógépes Szolgálat (ÁSzSz) budapesti épületében (XI. kerület, Andor utca) bemutatott tárlat 1991 -ben. Az ehhez készült kísérőkiadvány a számítás története mellett az írás, a hangrögzítés, a nyomtatás, az időmérés, az adattovábbítás történetéről is közöl információkat, a kiállítás koncepciójához igazodva.

12 Kiállításaink sorában a következő „mérföldkő" a budapesti Volán Elektronika Rt. együttműködésével szervezett tárlat volt a BNV-n, 1999-ben (40 éves a magyar számítástechnika és a Volán Elektronika Rt). Ehhez Kovács Győző írt tárlatvezető füzetet - és naptárat. S ha már mérföldkövekről írtunk, 2003-ban ünnepeltük Neumann János születésének századik évfordulóját. A Természettudományi Múzeum adott - nem mindennapi - környezetet és teret a megemlékező kiállításnak, amely a Mérföldkövek a számítástechnikában -100 éve született Neumann János címet viselte. Ehhez