Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Birkner Zoltán–Soós Ernő: Genura – A világ első tényleges elektronikus lámpája

határainkon kívül eső részeiből több, mint kétszer annyian voltak. Érdekes, hogy Erdélyből, ahonnan pedig Liebignek 4 magyar tanítványa is volt, csak egy levél íródott. Ez viszont ebben az országrészben széleskörű népszerűséget ígért a tudósnak, ¡11. tanainak. A korabeli külföldről írt levelek viszonylag nagy száma az abszolutizmus idején Magyarországon oktató két tudósnak tulajdonítható, akikkel Liebig már korábban is kapcsolatot tartott fenn. A korabeli Magyarországról Liebighez írt levelek száma a két közleményben foglaltakkal, úgy tűnik, kimerült. Lehetséges, hogy éppen e két cikk hatására még előkerülhetnek lappangó írások, amelyek még teljesebbé tehetnék a nagy tudós és a hazánk területén tevékenykedő mezőgazdászok, élelmiszertermelők és -forgalmazók kapcsolatáról kialakult képet. A jelen cikkünkben tárgyalt 22 levél teljes német szövegét és magyar fordítását függelékben adjuk. Jegyzetek 1 Vámos Éva: Justus von Liebig magyarországi levélkapcsolatai. Technikatörténeti Szemle, XXV. köt., Országos Műszaki Múzeum, 116-151. old. 2 Szentpétery Imre: A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. IV. köt. A Bölcsészettudományi Kar története 1635-1935. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1935. 385-463. old. 3 Poggendorf, J.C.: Biographisch-literarisches Handwörterbuch zur Geschichte der exacten Wissenschaften u.s.w. Lipcse, 1863, Barth, 11. köt. 113-116. old. 4 A magyar szakirodalom egy része Wertheim Alajosként említi. Szabadváry Ferenc - Szőkefalvi Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. 107, 195, 196, 197, 241. old. 5 Josef Redtenbacher (Kirchdorf an der Krems, 1810-Wien, 1870) kereskedőcsalád tagjaként Bécsben orvosnak tanult. 1840-ben a Prágai Egyetemen lett rendes tanár. (Itt volt tanítványa, később munkatársa a tehetséges vegyész, Görgey Artúr, a kókuszolaj két, addig nem azonosított zsírsavának felfedezője. Szabadváry Ferenc - Szőkefalvi Nagy Zoltán: I. m. 106. old.; Perédi József: Görgey Artúr - a kémikus. Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből VI. A természettudósok, mérnökök, orvosok az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. MTESZ-OMM, 1999. 123. old.) A Prágai Egyetemen laboratórium létesítésébe fogott és bevezette - a Habsburg birodalomban elsőként - a hallgatói ösztöndíjat. 1847-ben a Bécsi Tudományos Akadémia rendes tagjai sorába választotta. 1848-ban a Bécsi Egyetemnek először az Orvosi Karára, majd 1849-ben a Bölcsészkarára nevezték ki a kémia rendes tanárává. Itt kivívta egy új kémiai intézet létesítését. Munkásságából ki kell emelni a zsírok hevítésekor keletkező telítetlen aldehid, az akrolein, valamint ennek oxidációs terméke, az akrilsav felfedezését. Kiváló előadó volt, aki sok hallgatót vonzott. Brinda-Koponik, N., Bunsen Konferencia, 1992, Bécs. http://www.univie.ac.at/Phys-Chemie/bunsen.htm, 2005.06.11. Österreichisches Biographisches Lexikon, http://www.aeiou.at/aeiou.encyclop.r/r297577.htm, 2005.06.11. - Volt professzora, Redtenbacher halálát Than Károly is nagyon fájlalta, amint azt Liebighez írt leveléből tudjuk. Vámos Éva: i.m. 116. old. 6 Szabadváry Ferenc - Szőkefalvi Nagy Zoltán: i. m. 107. old. 7 Szabadváry Ferenc: Nendtvich Károly. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. (Főszerk.: Nagy Ferenc.) Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 598-599. old. 8 Poggendorf, J.C.: i.m.: 2. köt. 277. old. 9 Ez a könyv az 1832-ben megjelent kétkötetes "Lehrbuch der Landwirtschaft" [A mezőgazdaság tankönyve], amelynek 7. kiadása 1885-ben, jóval Pabst halála után jelent meg és amelyet magyarra és svédre is lefordítottak.