Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)
Tanulmányok - Birkner Zoltán–Soós Ernő: Genura – A világ első tényleges elektronikus lámpája
meggyőzendő, a maga is közgazdász levélíró kéri Liebiget, ajánlja ezt a mellékterméket és javasolja részvénytársaság létrehozását. A "közgazdász urak" a termékből jutányosán kaphatnának tetszőleges mennyiséget. A meggyőzésre, hogy a [még meg sem vizsgált!] anyag a célnak megfelel, elegendő lenne, ha ezt Liebig jelentené ki mint ismert tudós. A levélíró kérné, hogy Liebig maga álljon a vállalkozás élére. Ezután ecseteli, milyen kevésbe kerülne ilyen üzem létesítése saját gazdasága területén az említett olcsó adalékokkal és olcsó munkarővel. Ezt a műtrágyát a szőlősgazdák is használhatnák. Arra az esetre, ha a vállalkozás nem valósulhatna meg, kérdi, Liebig nem tudná-e saját, szabadalmazott műtrágyagyárában a melléktermék egyes anyagait hasznosítani. Igenlő esetben azonnal ráállna ezek gyártására. Ginter Károly magánzó Pestről, 1866. augusztusában írt levelében először azt fájlalja, hogy a szőlő erjedésekor, ill. a bor lepárlásakor keletkező maradék törkölyt nem hasznosítják. Ezután olyan eljárást javasol, amellyel a szőlőt nem termelő országok is bekapcsolódhatnának a borkészítésbe. Ennek lényege, hogy - megfigyelése szerint - vizes glicerinoldattal a szőlő tartósítható és így exportálható lenne, anélkül, hogy elveszítené erjeszthetőségét. A célállomáson a glicerin vizes mosással eltávolítható, majd borrá feldolgozható lenne. Kéri Liebig tanácsát elképzelése helyességét illetően, majd - feltéve, hogy a tudós nem talál hibát az elgondolásban - megkérdezi, hogy a fenti tartósítási eljárást nem vezetné-e be ipari méretekben Bajorországban, mi által a magyar szőlő onnan lenne exportálható. Ott ugyanis mind a megvalósításhoz szükséges tőke, mind a tudomány meglenne. 16 Schultes Ágost Pesten, 1866. szeptemberében kelt levelében "mesterséges vaj" előállításához kér tanácsot. Ugyanis egy kereskedőház Alexandriából, amely addig Bajorországból szerezte be a "marhazsírt" [marhafaggyút] ilyen megkereséssel fordult hozzá, mivel tudták, hogy Magyarországon a vaj, a sertészsír és a faggyú is lényegesen olcsóbb. Kéri azoknak az összetevőknek a megadását, amelyek a müncheni és nürnbergi gyárosok által forgalmazott termékben vannak, valamint a gyártáshoz útmutatást. Nem javasol semmilyen együttműködést, csak köszönetét fejezi ki előre. 17 Klein D., az 1867 decemberében kelt levél mérnök írója valószínűleg gépészmérnök, aki szaktudását szeretné egy ipari eljárásban kamatoztatni: elképzelése szerint az eperfa levélnedvéből közvetlenül is lehetne a hernyóselyemmel teljesen azonos minőségű selymet előállítani a hernyóbábok nélkül. Szerinte az ötlet nem új, megvalósításához azonban ismerni kellene a hernyók életfolyamatait, melyeket kémiai átalakításokkal kellene helyettesíteni. Erre a lehetőségre hívja fel Liebig figyelmét és reméli, hogy a tudós képes lesz a feladatot megoldani. 18 cl Liebignek küldött ajándék kísérő levelei Ebbe a csoportba két levél tartozik. Augusz Antal báró 19 levele: A levélíró - hivatkozva barátja, Liszt Ferenc 20 kérésére, annak nevében - saját termelésű és a párizsi világkiállításon érdemérmet nyert borából küld 12 üveggel. Reméli, hogy a küldemény meg fogja nyerni Liebig tetszését, amely esetben saját nevében újabb küldeményt bocsátana útjára 21
