Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)
Tanulmányok - Birkner Zoltán–Soós Ernő: Genura – A világ első tényleges elektronikus lámpája
valósítható meg, mert nem hoz előnyöket. A levél válasz Liebig egy hozzá intézett írására, tehát a szakmai kapcsolat a két tudós között az előző levél óta eltelt hosszú időben, úgy tűnik, nem szakadt meg, sőt talán személyes barátsággá is fejlődött. Hiszen Liebig Pestre készülő fiát Wertheimhez irányítja. A negyedik levél az előző után két évvel íródott, Bécsből. Ez tisztán szakmai kérdéseket tárgyal. Egy törvényszéki szakvélemény felülbírálatával kapcsolatban kéri Wertheim a német tudós támogatását, tekintélyének latbavetését. A szakvéleményt, illetőleg a vizsgálatban használt módszert Wertheim hibásnak tartja, amiről sem ellenfelét, sem a többi szakembert nem tudja meggyőzni, sőt rosszindulatúnak tartják bírálatát. A levélíró zaklatott lelkiállapotát tükrözi, hogy pl. a szövegben a szükséges vesszőket nem teszi ki. A szakmai vitában ellenfele a nagynevű és számos érdemet szerzett analitikus vegyész, Nendtvich Károly (Pécs, 1811- Budapest, 1892) akadémikus, a pesti Tudományegyetem és a József Politechnikum, később Műegyetem professzora volt. így nem csoda, hogy a hazánkban viszonylag rövid ideig működött osztrák professzor nem tudott hitelt szerezni éles hangú bírálatának. 7 b/Heinrich Wilhelm Pabst levelei Justus v. Liebighez Heinrich Wilhelm Pabst (Maar b. Lauterbach, Hessen, 1798 - Wien-Hütteldorf, 1868) mint mezőgazdász-tanuló 1812-ben Riedesel báró szolgálatába lépett, majd 1818-ban a báró birtokainak gazdasági felügyelője lett. 1821-ben tanári állást kapott a hohenheimi Mezőgazdasági Intézetben; 1824-ben gazdasági tanácsos, majd igazgató a Földműveléstani Iskolában, Hohenheimban. Ebben az időben alkotta első jelentősebb munkáit a mezőgazdaságról és állattenyésztésről. 1831 -ben Hessen állam mezőgazdasági ügyeinek vezetője lett. Darmstadtban felsőbb mezőgazdasági tanintézetet alapított, majd 1837-ben létrehozta a Mező- és Erdőgazdászok Vándorgyűléseit. 1839-ben a greifswaldi Eldena Mezőgazdasági Akadémia igazgatója lett, 1843-ban pénzügyi titkos tanácsos és a berlini Poroszországi Minisztérium földművelésügyi előadója. Ugyanebben az évben (egyes források szerint csak 1845-től) igazgató lett a Mezőgazdasági Intézetben, Hohenheimben. 1850-től az újonnan alapított magyaróvári Mezőgazdasági Akadémia igazgatója lett, amelyet 10 évig vezetett. 1857-ben egyik alapítója lett a mosoni Mezőgazdasági Gép- és Szerszámgyárnak. 1861-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki és a Talajművelési Osztály vezetője lett az újonnan alakult Kereskedelmi és Népgazdasági Minisztériumnak Bécsben 8 . Nemcsak kitűnő szervezőkészségével tűnt ki, hanem számos szak- és tankönyvével is, melyek egy része több kiadást is megért, sőt idegen nyelvekre is lefordították. Pabstnak Liebighez intézett két levelét tartják számon a Bajor Állami Könyvtár levéltárában. Igen hosszú első levele Eldenából kelt, ahol akkor a Mezőgazdasági Akadémia igazgatója volt. A levél kizárólag szakmai kérdéseket taglal. A "Pabst" aláírásból (keresztnevek nélkül) kitűnik, hogy az író nem lehetett Liebignek ismeretlen, másrészt azt is mutatja, hogy a nagy német tudóst egyenrangúnak tekinti. Ez még jobban kiderül a
