Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Birkner Zoltán–Soós Ernő: Genura – A világ első tényleges elektronikus lámpája

VÁMOS ÉVA KATALIN* LIEBIG MAGYARORSZÁGI LEVÉLKAPCSOLATAI II. Bevezetés A Technikatörténeti Szemle legutóbb megjelent kötetében adatközlésként közreadtam magyartudósok, egy iparvállalat, valamint más, az élelmiszeriparban vagy a mezőgazdaságban érdekelt vállalkozók vagy magánszemélyek leveleit a világszerte nagy tekintélynek örvendő német kémikus tudós, Justus von Liebighez

1

. Első ilyen irányú közlésem 11 levélről szólt, amelyeket kutatásaim alkalmával a Giesseni Egyetem levéltárában találtam másolatban, illetőleg a Bayrische Staatsbibliothektől Münchenből szereztem be, ugyancsak másolatban. Az utóbbi könyvtárból megkeresésemre a múlt év második felében újabb 22, Liebighez írt levél másolatát kaptam meg. A 18 szerző között nemcsak magyarok vagy az akkori Magyarország nemzetiségeihez tartozók levelei vannak, hanem olyan nem magyarokéi is, akik hazánkban a 19. században hosszabb időt dolgoztak. Tematikájuk szerint a levelek 6 csoportra oszthatók: 1. tudósok levelei, 2. iparvállalatok megkeresései, 3. magánszemélyek írásai, amelyekben Liebigtől közlési engedélyt vagy szaktanácsot kérnek, 4. magánszemélyek írásai, amelyekben Liebig véleményét kérik általuk elképzelt vagy részben ki is dolgozott mezőgazdasági-ipari eljárásokról, 5. Liebignek küldött ajándékok kísérőlevelei, 6. teljesen magánjellegű levelek. A korábbi közleményünkben közreadott levelek mind 1852 utániak, amikor Liebig már Münchenben volt egyetemi tanár. A most közreadott írások között az 1840-es évekből valók is találhatók, a nagy tudós giesseni korszakából. A legkorábbi levél 1843-ból való, a legkésőbbi 1868-ból. így a levelek a magyar történelem korszakai szerint felölelik a reformkort, az 1848-as forradalmat és a szabadságharcot, az abszolutizmust és a kiegyezés korának hajnalát. Legtöbbjük az abszolutizmus korára esik, melyre vonatkozóan a vegyész és mezőgazdász levelezés különös aspektusaiból érdekes tanulságokat is lehet levonni. A tudományos és általában a társadalmi közélet bénultságában és a magyar nyelv háttérbe szorításának korában is tudósok, gyárak, mezőgazdász és vegyész szakemberek e levelek tanúsága szerint élénk nemzetközi kapcsolatokat tartottak fenn és hírük szerint érdemesek voltak arra, hogy Liebig, a nagyhírű tudós levelezzen velük. A szakemberek a maguk területén lépést akartak tartani a világgal, még akkor is, ha politikailag és társadalmilag az ország nehézségekkel küzdött. A levelek közlését azért is fontosnak tartjuk, mert ezek még sohasem kerültek nyilvánosságra a Bayrische Staatsbibliothek falai közül és mert - ha Liebignek nem is voltak a két egyetemen, amelyen élete során katedrája volt, magyar tanítványai számos honfitársunk tekintette őt mentorának. * Országos Műszaki Múzeum, 1117 Budapest, Kaposvár utca 13-15.