Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Forrásközlések - Bencze Géza: Beszédes József értekezése a Kapos szabályozásáról

TUDOMÁNYOS ÉRTEKEZÉS A KAPÓS VIZE MOTSÁRÁNAK TÖKÉLLETES KISZÁRITTÁSÁROL, MELLY AZ 1835ÍK ESZTENDEI KAPÓS VIZI TÁRSASÁGI, ÉS K. BIZTOSSÁGI KÖZ GYÜLEKEZETRE KÉSZÍTTETETT Magyar Hazánknak a pallérozott okos mezei gazdálkodásra leg alkalmatossabb öt Te/kin/t/e/tes Vármegyéiben, ugy mint Tolna, Fehér, Veszprém, Baranya, és Somogy Vármegyékben terjed ki egy része a Sió, más része pedig a Kapós, Koppány és Baranya folyó vizek által okoztatott motsároknak, mellyek 27 nagy népességű Helységeknek, még több Pusztáknak leg betsessebb földjén dögletes kipárolgással több száz évek olta, egész esztendőt által possadván, már a mult században az Országiásnak, és a Te/ki n/t/e/tes V/ármeg/gyéknek figyelmét magokra vonták, ugy, hogy azoknak kiszárittására Eő Felségétől a Te/ki n/t/e/tes V/árme/gyék kérésére K:/irályi/ Biztosság rendeltetvén - Ez a letsapolásnak plánumát Kriger Sámuel értelmes, és igen munkás Vízmérője által elkészitettné, a ki is, el végezvén e Tárgybeli Tudományos munkáját, Tihanyban Július 6án 1776ik Eszt/endő/ben a Kaposi bozót ki szárittásárol igy ir: Ind: Dominus accederet fundus 50.131 V

2

, metretarum Posoniensium capax, pro benificio aptissimus, ex quo si fructus annue tantum ad unum ftnum de Metreta perciperetur, efficeret reditum annuum 50.131 V2 fl: mon; publicum vero nancisceretur aurám salubriorem, communicationem commodiorem, et vias breviores, rem pecuariam ad auctam, contribuentiumque subsistentiam sublevatam. Világos tehát, hogy már akkor ezen tárgy fontos, és nevezetes állapottya miatt szerivel vétetett gondolóra. - Azon időtől fogva a mi korunkig, a kimivelt gondolkozású bölts gazdák egyre dolgoztak ezen köz hasznú és ditső munkának végrehajtásában, s ámbár 8 jó malmaiknak önkényes elpusztításával, és temérdek költségeknek kiadásával több mint hatvan ezer vont ölnyi hosszú Csatornyák meg ásatására nagy áldozatokat tettek, még is minden erőlködéseik a szomorú tapasztalásként sikertelenek maradtak, egyedül azért, hogy a Pálfai befogadó Anya Csatornája az egyesült Sió, Kapós, Koppány és Baranya folyoknak Simontornyáig még kész nem volt. De a Fő Méltóságú, és Te/ki n/t/e/tes Uraságok olly fontosnak tartották a Kaposvizi bozót kiszárittását, hogy azon foganat nélkül maradott iparkodásokban sem tsüggedtek el, látván már igaz okát munkájok sikertelenségének, hanem örömmel szemlélvén leg jobb foganattal Simontornyához közelgetni, a ma nevezetes mélly, és derék Csatornát, azonnal újra fel élledett bennek, régen óhajtott czéljoknak elérésére a buzgó kívánság, és még áztat sem várták, hogy a Sárvizi Társaságbeli Pálfai elfogadó nagy Csatorna Simontornyáig kész legyen, hanem előre, az az 1820ik eszt/end/ei Június 20án Te/ki n/t/e/tes Tolna V/árme/gyében helyheztetett Tamási mellett lévő Miklós Vár nevű vadász kastélyban bölts alapokra épült szoros szerződéssel a köz czél el érésére egy Társasággá lettek, a hol Nagy M/é/l/tósá/gu