Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Forrásközlések - Bencze Géza: Beszédes József értekezése a Kapos szabályozásáról

próbált az érintett szomszédos Tolna megyével egyezkedni, de az elutasította azzal, hogy erejét lekötik a sárvízi munkálatok, arról nem is szólva, hogy most már a Helytartótanács is az egységesen elvégzendő Kapos-Sárvíz szabályozással értett egyet.

9 Ekkorra már általánosan elfogadottá vált a nézet a három folyó egységes rendszerben lefolytatandó szabályozásáról. Igaz ehhez az is kellett, hogy az említett 1807. évi törvény értelmében 1810-ben létrejöjjön az első hazai vízitársulat, a Sárvíz szabályozására alakult Nádorcsatorna Társulat, s hogy egy időben elkezdődjenek a munkák mind a Sárvízen, mind pedig a Sión. A tervek a Böhm-féle vízfélreszorítás elvéhez nyúltak vissza, ez képezte alapját a későbbi sárvízi fő- és malomcsatorna vonulatnak, a Sió Simontornya alatti Sárvízbe torkolása megszüntetésének, az e szakaszon az 1776-os szabályozás felhasználásával elkészült Pálfai-csatornának, s innen a Sióagárd alatti összefolyásig szinte ikerként folyó Siónak-Sárvíznek. Ennek értelmében kezdték el munkákat a két vízen, egyszerre több helyen, ám nem eléggé összehangoltan, aminek következtében néhány év múlva az itt folyó munkákat újólag is többnyire csak a sikertelenség kísérte. Ez időtájt kapcsolódott be rajzoló mérnökként a frissen szigorlatozott mérnökként Beszédes József az itt folyó munkákba. 1816-ban készítette el a Simontornya feletti mocsarak kiszárítási terveit, amely végül is a szabályozás itteni menetét megszabta. Eztán, nem értve egyet a munkák menetével, megvált a társulattól, ahová 1819-ben már a megüresedett igazgató-mérnöki állásba tért vissza a Duna mellől.

10 Ekkortól terveit, beadványait, leveleit, mint „Sárvízi, Siói és Dunai Királyi Biztossági főmérnök", „Kaposi Királyi Biztossági főigazgató mérnök" címeivel szignálta. Irányítása alatt a munkálatok ekkortól jelentősen felgyorsultak és 1825-re elkészült 112 km hosszú csatorna biztosította a Sárrét mocsarainak a lecsapolását. A vízhasznosításra is mód nyílott, mivel az 1821-1826 között elkészült 2 km hosszú vízfélreszorító övcsatornára helyeztek hat vízimalmot, s a kiszárított berek fellendülő állattartását szolgálva rövidesen hat birkaúsztatót és 17 itatóhelyet létesítettek.

11 Ezt megelőzően Beszédes, előbb még mint a vízrendszer szabályozásában mindenkor az igazi mozgató szerepet játszó Eszterházy-hercegi uradalmak mérnöke, majd királyi biztossági főmérnök két mérnöktársával, Hermán János dombóvári- és Obersteiner Antal ozorai uradalmi mérnökökkel 1816-1820 között a hercegség megbízása alapján elkészítették a már szabályozás alá fogott Sárvízzel összefüggő Kapós és mocsarainak rendezési tervét, egy sor költségvetési számítással egyetemben. Ennek alapján hívta össze a Helytartótanács által a Kapóshoz is királyi biztosnak kinevezett gr. Zichy Ferenc 1820. június 20-ára Miklósvárra, Tamási melletti vadászkastélyába az érdekelt megyéket a folyó szabályozása ügyében. Az ügy kiemelkedő fontosságát jelzi, hogy a három folyó által érintett öt megye mindegyikét egy-egy alispán, táblabírák, szolgabírók, megyei főbírók, a szabályozás révén birtokaikkal közvetlenül érdekelt uradalmak intézői és ügyvédei, személyesen egy sor földbirtokos, a közbirtokos helységek küldöttei képviselték, s nem