Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Szabadváry Ferenc professzor akadémikus köszöntése 80. születésnapja alkalmából (műveinek bibliográfiájával)

Szabadváry Ferenc professzor akadémikust, a Technikatörténeti Szemle főszerkesztőjét, az Országos Műszaki Múzeum nyugalmazott főigazgatóját köszöntjük 80. születésnapja alkalmából Szabadváry Ferenc 1923. szeptember 1 -jén született Kőszegen, gyáros családban, négy gyermek közül az első fiúként. Középiskoláit a kőszegi Bencés gimnáziumban végezte, ahol egyértelműen megmutatkozott különös érdeklődése a történelem és a nyelvek iránt. Egyetemi tanulmányait azonban 1941-1945-ig a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta, mert neki kellett volna később a családi szappangyárat vezetnie. A történelem már egyetemi hallgató korában is beleszólt életébe: 1944-ben a Műszaki Egyetemet a közelgő front elől Németországba költöztették, ahol Budapest ostroma helyett Drezda bombázása jutott osztályrészéül. A Budapesti Műszaki Egyetemhez immár 62 éve hűséges maradt. Itt kezdetben analitikai kémiával foglalkozott az Erdey László által vezetett tanszéken. Egy diákja kérdése adta az ösztönzést arra, hogy kémiatörténettel kezdjen foglalkozni, mely tárgykörnek hamarosan kiváló művelője, majd iskolateremtő professzora lett Magyarországon. Pályája lassan indult, de 16 évi tanársegédkedés után az 1960-as évek közepétől gyors egymásutánban lett kandidátus, a kémiai tudományok doktora és professzor. Nemzetközi hírnevét „Az analitikai kémia története" című művével szerezte, melynek angol nyelvű változatát többször is kiadták. Ezért a művéért az Amerikai Egyesült Államokban a Dexter díjat első kontinentális európaiként kapta 1970-ben. Hazai tanítványai számára örök kiindulópont és kézikönyv lett „A kémia története Magyarországon" című munkája, mely 1972-ben jelent meg néhai Szőkefalvi-Nagy Zoltánnal mint társszerzővel. Ez a mű is megérett az újrakiadásra. A termékeny szerzőnek könyvein és könyvrészletein kívül 382 publikációja jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. Előadásait a közvetlen és közérthető megfogalmazás és kedves humor, néha önirónia tette különösen vonzóvá. Minden iskolától függetlenül, egyedül rá jellemző frappáns módon társítja a természettudományos és történelmi ismereteket. Sok nagy előadásában csodálhattuk már eddig is széleskörű nyelvtudását, európai szemléletét, szinte végtelen lexikális tudását. 1971-ben került a Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoporthoz, amelyet két évvel később - most 30 éve - Országos Műszaki Múzeummá szerveztek az ő vezetésével. A Múzeum neki köszönheti, hogy tudományos műhellyé emelkedett és kiállítóhely nélkül is megbecsült tagja lett a különböző nemzetközi múzeumi szövetségeknek. A Múzeum az ő tevékenységének eredményeként bővült egy háromszintes új raktárépülettel, de számos helyszín bejárása és tervezet elkészítése ellenére új állandó kiállítási otthonra nem lelt. Szabadváry professzor, amint a tudomány- és technikatörténetben, úgy a műszaki muzeológiában is iskolát alapított. Sok fiatal muzeológust és kutatót indított