Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Könyvismertetés - Szabó Gábor: Holger Fischer (Ed.9: Deutsch–ungarische Beziehungen in Naturwissenschaft und Technik nach dem Zweiten Weltkrieg

sen az intézményi szintre nézve volt jelentős. A kognitív és személyes szinten, különösen az NSZK-t illetően, az 1970-es évektől a politika irányító szerepe gyakorlatilag teljesen megszűnt; 1980-as évektől pedig a tudományos kapcsolatokat már tisztán szakmai szempontok határozták meg. 6. Magyarország nemzetközi tudományos kapcsolatai elsősorban tudománypolitikai szempontok szerint korszakolhatok, különösen a nyugati országokra vonatkozóan. Ilyen osztáspontnak számít az 1956-os forradalom, a tudománypolitikai irányvonal megváltozása 1969-ben, majd bizonyos mértékben 1979/1980-ban és az 1989/1990-es rendszerváltás. Az NSZK-val fenntartott kapcsolat korszakhatárai szintén ezt a beosztást követik. 7. A szakmai eloszlások kiértékelése alapján megállapítható, hogy az itt vizsgált teljes Időtartam alatt a tudományos kapcsolatokban a természet- és mérnöki tudományok vannak túlsúlyban. Az NDK-hoz mérten az NSZK-val fennálló kapcsolatokban a szellemtudományok szerepe valamivel jelentősebb. 8. A tudományos kapcsolatok Magyarország és az NDK között erősen formalizált és kevéssé rugalmas keretek között zajlottak. Ezeket a kereteket két- és többoldalú szerződések, valamint felsőoktatási partnerkapcsolatok biztosították. A résztvevők között ott szerepelnek az akadémiai intézetek mindkét oldalon, az egyetemek és a szakminisztériumok, valamint a nagyvállalatok kutatóintézetei. Külön említendő az NDK-ban, illetve Magyarországon rész- vagy teljes képzésben tanuló diákok cseréje. 9. Magyarország és az NSZK között a tudományos kapcsolatok a számos magyar politikai erőfeszítés ellenére kevésbé voltak formalizáltak. Szerződésben kodifikált kapcsolatra azonban csak az 1970-es évek végén kerülhetett sor. Döntő és a rugalmasságot jelentősen növelő szerepet játszottak viszont a személyre szóló ösztöndíjak és a tudományt támogató német szövetségi intézmények meghívásai. 10. A műszaki kapcsolatok azokon a területeken voltak eredményesek, ahol azonos technikai fejlettségi szinten álló felek között valósult meg kölcsönös partneri együttműködés. Ezeken a területeken a kapcsolatok az időszakos szünet ellenére is tovább éltek a közös hagyományú tervezési, fejlesztési módszerek valamint műszaki színvonal alapján. 11. A gazdasági reform Magyarországon, amely a vállalatoknak nagyobb önállóságot biztosított, kedvezően hatott a nyugati cégekkel folytatott technológiacsere decentralizált formáinak kialakulására is, és ezzel jó alapot teremtett jelenlegi ipari együttműködésre nyugati cégekkel. 12. A természettudomány és technika területéről hozott példák világosan mutatják, a német-magyar tudományos kapcsolatok történelmi múltjának nagy jelentőségét. Ez hagyomány tette lehetővé, hogy a politikailag motivált időszakos szünet után Magyarország gyorsan kapcsolatot teremthessen a nyugati tudományos központokkal. A Szovjetunió uralta térségben ezzel szemben ezeknek a központoknak a vonzó ereje sok területen formális maradt." Szabó Gábor