Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Könyvismertetés - Szabó Gábor: Holger Fischer (Ed.9: Deutsch–ungarische Beziehungen in Naturwissenschaft und Technik nach dem Zweiten Weltkrieg

Holger Fischer (ed.): Deutsch-ungarische Beziehungen in Naturwissenschaft und Technik nach dem Zweiten Weltkrieg. München, Oldenbourg Verlag, 1999. 555 S. (Südosteuropáische Arbeiten 103) A német-magyar természettudományos és műszaki kapcsolatok hosszú és gazdag múltra tekintenek vissza. Ennek a sokrétű hagyománynak a feltárása volt annak a munkacsoportnak a feladata, amely a Német Szövetségi Művelődési Minisztérium megbízásából német és magyar kutatókból jött létre, és két szakaszban 1991-től 1994-ig és 1995-től 1998-ig működött. A kutatási eredmények két kiadványban jelentek meg - az itt ismertetendő kötet a második kutatási szakasz eredményeit foglalja össze. [Az első kutatási szakasz eredményeiről lásd Holger Fischer - Ferenc Szabadván/ (eds.): Technologietransfer und Wissenschaftsaustausch zwischen Ungarn und Deutschland. Aspekte der historischen Beziehungen in Naturwissenschaft und Technik. München, 1995. (Südosteuropáische Arbeiten 94)] A könyv fejezetei a természettudományos és műszaki kapcsolatok kognitív, intézményi és személyes síkjait különítik el, és az általános szervezeti és tudománypolitikai keretfeltételek felől haladnak a konkrét szakágak és intézmények kapcsolatainak elemzéséig. Az első fejezet tanulmányai felrajzolják azt a politikai hátteret, amely meghatározta Magyarország nemzetközi tudományos kapcsolatait a szocialista rendszerben. H. Fischer tanulmánya azokat a politikai hatásokat elemzi, amelyek a világháború után szerepet játszottak a tudománypolitika és tudományszervezés hazai gyakorlatának átalakulásában. Ez a korszak jól szakaszolható az átalakítási évek, az 1948-, 1968- és 1989/1990-es dátumok mentén. P. Biegelbauer ezekre az átalakítási évekre vonatkoztatva mutatja be a magyar kutatási és technológiapolitikában bekövetkezett változásokat. A második fejezet az intézményi síkra összpontosít. H. Fischer Magyarország és a Német Szövetségi Köztársaság közötti tudományos kapcsolatok szerkezetét és fejlődését vizsgálja. Tanulmányában kimutatja, hogy ezek a kapcsolatok a politikai akadályok ellenére a hetvenes évektől kezdődően nyugat-európai viszonylatban is rohamosnak számító fejlődésnek indultak. Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság közötti tudományos kapcsolatok intézményi alapjait elemzi B. Last, H.-D. Schaefer és W. Göbel írása. Göbel két akadémiai intézet és egy tudományos társaság, Last és Schaefer pedig a felsőoktatási intézmények közötti partnerkapcsolatok példáján érzékelteti a két ország viszonyának erőteljesen szabályozott és rugalmatlan jellegét. A fejezetet Szögi L. tanulmánya zárja a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos kapcsolatairól. A politikai, szervezeti és intézményi keretek tisztázása után a harmadik fejezet a konkrét természettudományok felé fordul. Palló G. a tudományos kapcsolatok alakulását a hatvanas évek közepéig a Magyar Tudományos Akadémia munkáján mutatja be. Általános tézisét, miszerint a Németországgal fennálló kapcsolatok jóllehet meggyengültek, mégis meglepő folytonossággal éltek tovább, a fizikai tudományok területéről hozott példákkal igazolja. G. Wolfschmidt ugyanerre a következ-