Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Könyvismertetés - Szabadváry Ferenc: Osváth Zsolt (összeáll.): A felvételi rendszer változásai a források tükrében 1871–1949

Osváth Zsolt (összeáll.): A felvételi rendszer változásai a források tükrében 1871-1949. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2001. 97 old. „Magyarországon napjainkban a felsőoktatástörténeti és ezzel összefüggésben az egyetemtörténeti kutatások reneszánszukat élik"... így kezdődik dr. Molnár Károly professzor előszavának első mondata „A felvételi rendszer változásai a források tükrében 1871-1949" c. munkáról. A munkát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának adatai alapján végezte el Osváth Zsolt, a levéltár munkatársa. Természetesen a levéltár iratkészletének csak egy kis töredéke szerepel a kiadványban, 86 okmány. Nem volt könnyű kiválasztani az iratokat. Kívánatos volt, hogy legyen irat az egész tervezett korból, hogy szerepeljenek benne neves professzorok egyrészt, s a kor kultuszminiszterei másrészt, hiszen többnyire ezek között került sor rendeletre vagy kérelemre. Szerepeljenek benne az egyes koroknak aktuális fő problémái, így a nők műegyetemre való felvételének majdnem félévszázadon keresztül húzódó problémái vagy egyes középiskolai bizonyítványok, mint a rabbiképző intézetek, a monarchia más országaiban kiállított érettségi bizonyítványok, még később az elvesztett területeken tett érettségik felvételi érvényességei, az első világháború után a hazaözönlött honvédek egyetemi felvételének kérdései, az elszakított területeken nyert érettségi vagy egyetemi bizonyítványok egyenértékűsítésének problémái, a hallgatólétszámok előírásai, ezen belül a „numerus clausus" első megjelenése (1920). 1938-ban megkezdődtek a „visszacsatolások", először a Felvidékkel és Kárpátaljával, majd Erdéllyel, s végül a Dél-vidékkel. Rendeletek jelentek meg a hallgatói létszámok erős növekedéséről, a visszacsatolt területekről származó hallgatók tandíjkedvezményeiről. Érthetően ebben a korban a honvédségnek óhajai és kívánságai is erősen jelentkeztek honvéd tanfolyamokkal. A háború után még néhány rövid rendelkezést olvashatunk 1949-ben a felvételi bizottságokról, s arról, hogy mely „elvtársak" lesznek az egyes bizottságok tagjai. A felvételi bizottságokban három professzor mellett egy miniszteri biztos, egy szakszervezeti küldött és a MEFESZnek egy képviselője szerepelt, utóbbi másod-harmadéves diák volt. Az „elvtárs" szó itt szerepelt először. Ortutay Gyula vallás- és közoktatási miniszter megküldte a felvételi bizottságok szabályozásáról szóló rendeletet. Ez volt az utolsó eddig közölt rendelet 1949. július 16-án. „A felvételi rendszer változásai a források tükrében 1871-1949"-ben az alábbi vallás- és közoktatásügyi miniszterek szerepelnek: gróf Csáky Albin 1892; Wlassics Gyula 1896, 1900; Berzeviczy Albert 1904; gróf Zichy János 1911; gróf Apponyi Albert 1917; Haller István 1920,1927; gróf Klebelsberg Kunó 1922, 1923, 1927, 1928; dr. Vass József 1921; dr. Hóman Bálint 1934, 1939, 1940, 1941; dr. gróf Teleki Géza 1945; dr.Keresztury Dezső 1947; dr. Ortutay Gyula 1947, 1949.