Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Könyvismertetés - Kozma Gyula: 20. századi magyar mérnökök. Távközlés

ben, kidolgozott egy hangosfilm elven működő telefonos pontosidő-bemondó berendezést, foglalkozott terem- és térhangosítással, megtervezte a Népstadion hangosítását, ismert közel 100 publikációja, foglalkozott rádiózavar elhárítással, televízióval, ionoszféra kutatással, űrtávközléssel, megalkotta a gravitáció potenton-elméletét, nyugdíjas korában kirándulgatott a szépirodalom felé, szépen hegedült és nagyszerű humora is volt. Ifjabb Heckenast Gábor írt az idősebb Tomcsányiról, Istvánról (1891-1977), akinek fő területe a stúdiótechnika volt s munkatársaival szinte a semmiből teremtette meg az első hazai rádióstúdiókat. Emlékét Békésy György és Magyari Endre mellett negyedikként, a Rádió leghíresebb stúdiója - a hatos - melletti falán márvány emléktábla őrzi, s amely táblán a harmadik név a tragikus körülmények között eltávozott Tomcsányi Béláé (1897-1950), akinek életrajzát idősebb Heckenast Gábor írta meg, s aki fő tevékenységét szintúgy a Stúdiók fejlesztésében fejtette ki, mint István nagybátyja. Ugyancsak a Stúdió mérnökgárdájának volt kiemelkedő alakja Zakariás János (1895-1967), akinek alakjával a számos remek rádiótörténeti munkát publikáló Bálás B. Dénes írásából ismerkedhetünk meg. Zakariás részt vett a magyar rádió műszaki felépítésében, az első, majd a 20 kW-os csepeli illetve lakihegyi adó építésében, építette a pécsi, a kolozsvári, a csíkszeredai állomásokat. A nagyközönség a rádióban 12 éven át hetente tartott Rádióamatőrposta c. előadásaiból ismerte meg, a szakma viszont inkább az országos térerősségmérésekhez asszociálja nevét. Legendás és humoros történetek idézik Nemes Tihamér (1895-1960), a polihisztor kutatómérnök alakját, néhánnyal színesíti is róla szóló életrajzírását Falus László. A televízió, a színes televízió, adás- és vételtechnika, a kibernetika és a robotok, a termodinamika második főtételére alapozott fűtőkészülék, beszédírógép, fényelektromos vezérmű, elektromos hangszerek és sok más egyéb találmány létrehozása töltötte be életét a színes, szellemes és bölcs egyéniségnek, aki gépészmérnök volt, de akit festőnek is néztek, a festők jó zenésznek, a zenészek kiváló művésznek, s akit a művészek pedig abszolút mérnöknek ismertek. Keserű humora és bölcsességének megnyilvánulása mindig rendkívüli élményt jelentett a környezete számára. Tíz kiemelkedő postamérnök példázza a sorozat jelmondatát: a 19. és 20. század fordulóján született magyar mérnökgeneráció élete és a távközlésben kifejtett munkássága a 21. századi műszaki értelmiségnek is példaként szolgálhat. Elsősorban az ő érdeklődésük szíves figyelmébe ajánlható a 2001-ben a Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány szervezésében a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága támogatásával megjelent sorozat. Kozma Gyula