Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Krónika - Vámos Éva Katalin: A változások kezelése. A műszaki és tudományos múzeumok szembesülése a gazdasági és társadalmi változásokkal

nak" hatását mutatta be a Műszaki Múzeum konkrét példáján. Mivel Közép-Európa múzeumainak gazdasági jövőjét nem látják kiválónak, a nagy múzeumoknak fel kell készülniük. Az új rendszer egyelőre azt jelenti, hogy alapvetően az állam támogatja a múzeumot, de vállalati szemléletben. A múzeumok munkatársai nem közalkalmazottak többé és a küldetés megfogalmazásától a napi marketing gyakorlatig mindenben alkalmazkodni kell a társadalmi kihívásokhoz, a tudományos részlegeket kivéve. René Huard, a Bioszféra Montreal, Kanada igazgatója a muzeológia és a környezet kapcsolatáról beszélt. Öt év óta a Kanadai Környezeti Bioszféra igazgatja elsőként a világon - a víz környezeti felügyeletét. Kanada, a világ édesvíz tartalékai 20%-ának birtokosa. Megbízták a Kanadai Környezetvédelmet, hogy az emberek figyelmét felhívja a Szent Lőrinc - Nagy Tavak vizeinek és ökoszisztémájának megőrzésére a muzeológia és a társadalmi cselekvés segítségével. Foglalkoznak a minőség, a mennyiség és a vízgazdálkodás kérdéseivel; felügyelők hálózata városokban, vállalatoknál, polgárok és tudósok között szolgáltat adatokat és működik együtt, biztosítva ezáltal az állandó figyelmet a Szent Lőrinc - Nagy Tavak ökoszisztémájára és a víztartalékokra. A Bioszféra Montreal hatására most környezeti muzeológiáról beszélnek, a népszerű és tudományos ismeretek összefogásáról, a felelősségviselésről és az egészségmegőrzés mutatóiról. A paradigmák átcsapnak egymáson, a 21. század muzeológiájáról van-e szó? Hogyan cselekedjünk mindezen kihívásokkal szemben? Bemard Blache, közönségkapcsolati igazgató, Palais de la Découverte, Paris, „Egy asztalnál ülünk az ördöggel?" címmel azt a kérdéskört elemezte, milyen feltételekkel lehet múzeumi területet nem múzeumi kiállításnak, rendezvénynek bérbe adni, hogyan jelenhetnek meg a cégek logoi, reklámai a múzeum területén, milyen partnereket kell keresni a múzeumi bolt üzemeltetéséhez. Indiából Rajesh Agraval, a Nemzeti Vasútmúzeum igazgatója és P.K. Bhaumik, az Új Delhi Nemzeti Tudományos Központ igazgatója, közös előadásukban az örökségmegőrzés szerepének változását mutatták be a Dardzsilingi Himalája Vasút példáján, amelyet „élő múzeum"-má alakítanak. A működésében fenntartott ipari emlék kulturális, társadalmi és turisztikai jelentősége által válik a jövő számára megőrzésre méltóvá. Amparo Sebastián asszony, a madridi Nemzeti Tudományos és Műszaki Múzeum igazgatónője bemutatta, hogy olyan országban, ahol az ipari múzeumoknak sok kulturális riválisa van és az örökség védelmében a művészeti örökség kap kiemelt szerepet, hogyan lehet egy műszaki múzeumot mégis elindítani. A madridi műszaki múzeumot 1980-ban alapították, de sem épület, sem költségvetés, sem munkatárs soha nem volt elegendő. A szűkös helyzetben a múzeumot mégis megnyitották a közönség előtt. Ivo Janousek, a prágai Nemzeti Műszaki Múzeum igazgatója a múzeumok 5. generációjáról szóló vízióját bocsátotta vitára. Ez a múzeum foglalkozik a tudomá-