Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Krónika - Vámos Éva Katalin: A változások kezelése. A műszaki és tudományos múzeumok szembesülése a gazdasági és társadalmi változásokkal

A gyár mint kiállítás Mintha időalagútba lépnénk, járjuk be az eredeti termelőcsarnokokat, ahol újraéljük az eljárást, amellyel az egész ipar dolgozott, gőz energiaforrással, amely az ipari forradalom döntő eleme volt. Sétánkat a szenespincékkel kezdjük, a gyár raktárával; a 4 szenespince 60 vagonnyi anyagot, kb. 60.000 kg szenet tárolt. Mellettük volt a két kazán, amelyek felváltva állították elő a gyár szívének, a gőzgépnek hajtásához szükséges gőzt. Egyetlen gőzgép - amint az a Aymerich, Amat i Jover gyárban történt - 400 gépet is tudott hajtani, beleértve a szövőszékeket és a fonógépeket. A pincék meglátogatása előtt beléphetünk a hatalmas, 41 méteres kémény aljába, amely a széntüzelés füstgázainak elvezetésére szolgált. A gyapjú feldolgozás minden állomásáról maradtak fenn a területen eredeti gépek és néhány eljárást a látogató maga is kipróbálhat. A múzeum azonban nem csak az eredeti gyár történetét és működését mutatja be, hanem egy teljes, átfogó jellegű műszaki múzeum. Egy nagy kiállítási egység az energiáról szól. Ennek fejezetei: a tiszta energia (emberi és állati, vízi- és szélenergia); a huszadik század energiái (gáz, elektromosság, olaj); a Naptól a Földig (az energia alapfogalmai, mitől működik a bolygónk); az energia-előállítás jelenlegi problémái. A kiállítás közlekedéstörténeti része elsősorban a spanyol közlekedési eszköz gyártás történetét mutatja be a 19. századtól, valamint a vasúthálózat kiépítését. A konferencia negyedik napja az „Egész nap körben Katalóniában" nevet viselte és bemutatta a katalán műszaki múzeumi hálózat néhány kiemelkedő intézményét. A plenáris előadások Eusebio Casanelles, a Katalán Tudományos és Műszaki Múzeum igazgatója és az Ipari Örökség Megmentésére alakult Nemzetközi Bizottság (TICCIH) elnöke „A katalóniai műszaki múzeumok hálózatának irányítása" című előadásában arról szólt, hogy a katalán ipari fejlődés bemutatására 20 ipari múzeumot alapítottak. Több más meglévő múzeum is csatlakozott a hálózathoz. A vezető nemzeti múzeumot és a kisebb múzeumokat a közös kiadványok és programok kötik össze. Az Internettel támogatott hálózaton belül alhálózatok működnek, melyek a szolgáltatások színvonalának emelését segítik. Gunther Knerr, a Deutsches Museum, München, részéről bemutatta, hogy az iparban nemzetközileg alkalmazott EN ISO 9001:2000 minőségi irányítási rendszer bevezetése a múzeumokban mennyiben segíti elő a múzeum és az ipar támogató együttműködését. A múzeum az ipari támogatóval közös nyelven tud egyeztetni, ha céljait és tevékenységét megfogalmazza és átszervezi ebbe a rendszerbe. Péter Donhauser, Műszaki Múzeum, Bécs, az osztrák múzeumok „privatizálásá-