Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Forrásközlések - Vámos Éva Katalin: Justus von Liebig magyarországi levélkapcsolatai

Ezekből a különféle termékekből 1866. május 1. és 1867. április 30. között 424571 1/2 véka, vagy bruttó 37249757 bécsi Ib búza, majd 1867. május 1. és október 31. között közelítőleg bruttó 171900 Ib őrlésekor a következő mennyiségeket kaptuk százalékban. Itt jegyezzük meg, fontosnak tartjuk, hogy ez a mi százalékos kitermelésünk, vagyis gyártásunk hozama, ne kerüljön nyilvánosságra: 1866. május 1 1867 május 11867. április 30-ig október 31 -ig AB darák 0.509 0.489 Kivonatok 0 1.646 3.144 1 3.888 18.084 2.635 18.724 2 5.095 5.291 3 6.846 7.165 Zsemlye 4 13.762 30.927 14.757 32.682 5 17.165 17.925 Kenyér 6 18.471 26.480 15.419 22.224 7 8.009 6.805 Barnaliszt 8 0.138 2.576 2.576 Korpa 9 9.401 20.285 9.516 18.516 10 10.884 9.000 Hulladék 11 0.816 0.816 1.290 1.290 Elporlott 3.270 3.270 3.988 3.988 100% 100 % 100% 100% Jobb áttekinthetőség kedvéért a fentiekben a kivonat-, zsemlye-, kenyérliszteket, azután a barnalisztet és a korpát külön csoportosítottuk. Észre fogja venni, hogy a kitermelés a két feldolgozási időszakban jelentős eltéréseket mutat. Ez részben az egyes évjáratok különböző búzaminőségétől, részben abból a törekvésünkből ered, hogy valamivel több finomlisztet nyerjünk, mint korábban. Az AB, 0,1, 2, 3, 4 termékeket kizárólag hengereken állítottuk elő. Az 5. sz. liszt felényi, a 6. sz. 2/3-nyi arányban, a 7. és 8. sz. teljes egészében malomköveken előállított összetevőket tartalmaz. Hengeres őrlési eljárásunk azon féltermékeit, t. i. azokat, amelyek hengereken már nem választhatók szét lisztre és korpára, mi is malomkövekkel őröljük ki. A hengerekkel és kövekkel nyert termékek különbségére nézve a következőket jegyezzük meg. Prechtl Enciklopédiája 10. kötetének 176. paragrafusa a milánói Ottó Ferrario professzor egy összehasonlító analízisét tartalmazza a pontosan a mi eljárásunk szerint előállított hengermalmi lisztre és a köves malmi lisztre vonatkozóan. Eszerint: