Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Forrásközlések - Bencze Géza: Beszédes József értekezése a Kapos szabályozásáról

Általányos sebesség közép vízzel = 3 lábnyi egy másod minutumban. Ezen Csatornák által kiszorittatott a Kapós vize motsaraiból Te/kin/t/e/tes Tolna V/árme/gyében 19542 hold Te/ki n/t/e/tes Somogy V/árme/gyében Ketzelig véve 6027 hold, Ketzeli és Ujjlaki határban 430 holdat. Tolna V/árme/gyében került 1 hold 1200 • ölével véve öszvessen = 20 fl. 20 kr Vczban Somogy V/árme/gyében " = 27 " 32 " Ezen kívül a Kaposvizi fő elfogadó Csatorna által minden oldal Berkek kiszárithatóvá lettek, a mint a tapasztalás már tagadhatatlanul mutatja. Ezen Berkek kiterjedését is lehet 16000 holdra tenni. Ezen berkekben a bevezető Csatornák Birtokos Uraságok magányos költségén ásattak, de ezen munka foganatját tsak a fő Csatornya tette bizonyossá, és állandóvá. Ezek sok tekintetekből a Kapós vizi motsárok ki szárittását olly nyomósnak és hasznosnak Ítélte az 1827iki Orsz/ág/ Gyűlése, hogy a 33ik Törv: Czikkelyben világossan parantsolná ezen diszes munkának végre hajtását, akkor tudni illik, midőn veszedelem fenyegette a munkának folytatását pénz nem léte miatt. De mind ezen országos törvény oltalma, mind ezen áldott völgynek esztendei bő áldásai mellett, a szorgalmatos tudományos, és munkás fel vigyázat nem lészen ezen Csatornában, ugy ezek állandósága bizontalan azon sok elementumi, és állati rongállások miatt, mellyek ezen Csatornákat azon okból érhetik, mivel már ezután az egész vidéknek iszapja a tsatornába hordatik zápor essőkkel, és sok hó lével, a föld míveléséből és használatából pedig e völgyben következik az emberi és egyébb állati rongállás. Tehát szükséges tudni, mi rosz érheti ezen Csatornákat, és mit kell tenni ezen rosznak elhárítására. Ámbár minden ezen rosznak természetét, mind elhárittásának útját, tsak az idő fogja tökélletessen kifejteni, mivel a Kapós vizének rendezése tsak akkor fog egy egészet tenni, midőn minden oldal vizek is szabályozva lesznek, mind az által némely körülményeket előre is lehet látni, s ezeknek eleit venni. Leg főbb veszedelmek következik ezen Csatornáknak a szélső homokos vizű patakoktól, mellyek mélly víz mosásokban folynak rohanva a völgynek, és ebben fekvő elfogadó Csatornának, másik veszedelme onnan fog jönni, hogy a rendezés utánn az oldal völgyek az iszapos vizet már meg nem tisztítván, szűrvén iszapjától ezt az oldalvási nagyobb víz eset által az elfogadó kevesebb esetü fő Csatornában viszik; ezen veszedelem mind addig nagyobb, miglen ezen oldal völgyek csatornázása a munkába vagyon. Ezen itt mondottakat lelkessen felfogva lehet tsak a vigyázati rendszabályokat a dolog természetéből eredtetni. Tudni illik: 1. Azon veszedelmes víz mosásokat akár menyire legyenek távol a Kapós vizi Csatornától el kell lassankint a Tudomány rendje szerént fojtani apró töltésekkel, a föl emelt feneket fával és füvekkel, - mellyek szaporán elágozván gyökérről bé ültetni, és a marha rongállás ellen sövény vagy tüske kerítéssel oltalmazni, sőtt ha