Technikatörténeti szemle 24. (1999-2000)

Szabadváry Ferenc: Országos Műszaki Múzeum: előzmények, elődök, jelen és jövő

országhoz visszatért Kassa városába költözzön a múzeum. Ez még abban az évben megtörtént. A múzeum tárgyai 13 db 15 tonnás fedett vasúti kocsiban kerültek Kas­sára. Közel másfél évig becsomagolva állt a gyűjteményi anyag a korábbi cseh pénz­ügyigazgatóság épületében, onnan 1940 októberében került a vasút egyik épületébe. 1943. november 11-én az Országos Magyar Műszaki Múzeum igen ünnepélyesen, a ma­gyar kormány és társadalom akkori tekintélyes képviselői jelenlétében megnyílt. 1944 őszétől azután Kassa műszaki múzeumostól újra Csehszlovákiához tartozott! Magyarország megint műszaki múzeum nélkül maradt, mint már többször az elmúlt másfél évszázadban. Ennek hiánya csakhamar gyakorlatilag is éreztette hatását. A mű­szaki fejlődés jelentősen felgyorsult világszerte, így hazánkban is. Új, korszerű gépek, műszerek stb. jelentek meg. De ott álltak a régiek mindenütt! Kevés volt a hely. „Gyűj­teni a vasat és a fémet" - jelszó buzdított, s ment a régi tárgy a kohókba. Közte sok, a technikatörténet számára értékes mű. 1954-ben azután az Elnöki Tanács egy tör­vényerejű rendeletet adott ki a műszaki műemlékek védelméről és felkutatásukról. A feladatok megoldására és végrehajtására a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi fő­osztálya keretében Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport alakult, melynek feladata lett a jelentős technikai emlékek felkutatása, nyilvántartásba vétele és megőrzésének biztosítása. 1963-ban általános rendelet foglalkozott a múzeumi emlé­kek védelméről, bejelentéséről, köztük az ipari műemlékekről. Ezeket így definiálta a törvény: „...műszaki jellegű tárgyak (létesítmény, berendezés, műtárgy, gép, szerke­zet, készülék, szerszám, műszer, kísérleti eszköz, modell, ezekről készült fényképek és rajzok), amelyek a fejlődés, a technikatörténet vagy a műszaki oktatás szempontjából jelentős emlékek A műszaki műemlékeket munkahelyükön is lehetett, sőt kellett védelem alá venni, és nem volt kívánható, hogy pl. a gyárak, üzemek gondoskodjanak a védelem alá vett tárgyak őrzéséről. A védett tárgyak száma egyre nőtt a Szilágyi István vezetése alatt működő Műsza­ki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport munkássága révén. Megőrző elhelyezésük számára egy raktárépület építését határozta el a Kulturális és Oktatási Minisztérium, amely 1964-re el is készült. Benne nyert elhelyezést néhány irodában a Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport is. Az épület felavatása alkalmából ebben a raktárépületben kiállí­tás rendezésére is sor került, melyben a műszaki gyűjtemény addigi legérdekesebb tár­gyait mutatták be. Ez a rövid ideig álló kiállítás volt az egyetlen kiállítás mindmáig, melyre az Országos Műszaki Múzeum saját épületében, saját otthonában kerülhetett sor! 1973. január l-jével a kormány a Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Cso­portot megszüntette, HL azt Országos Műszaki Múzeum néven országos múzeummá alakította át. A múzeum feladatát a határozat az alábbiak szerint határozta meg: Az Országos Műszaki Múzeum feladata: „A természettudomány és technika általános fej­lődésének és társadalomformáló szerepének a tudományos megismerés és a termelés összefüggéseinek kutatása, az erre vonatkozó emlékanyagok gyűjtése, tudományos feldolgozása és megismertetése. Tevékenysége során a múzeum különös figyelmet for­dít a technika és tudomány történetének magyar vonatkozásaira".

Next

/
Thumbnails
Contents