Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

Könyvismertetés - Vágás István: Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában

J Trummer Árpád (mérnök, a vízügyi szolgálat az idő szerinti „első embe­re", 1942): „A belvíz helyenként jóval nagyobb veszélyt jelentett az árvíz­nél. Megért az idő arra, hogy a vízgyűjtőkön végzett kultúrmérnöki munká­kat, az országrészek megfelelő talajminőségi és esési viszonyait figyelem­be véve az állami vízügyi szolgálat a belvízlevezető csatornákra új mére­tezési irányelveket készítsen.... Az állam közbelépése a belvíz-levezetés­nél éppen annyira indokolt, mint ahogyan szükséges volt az öntöző-gaz­dálkodásnál is." 133. old.: „Már Teleki Pál miniszterelnöksége alatt is szóba került az ál­lamosítás, de ennek valószínűleg a legnagyobb akadályát az képezte, hogy a társulatok nagy összegű kölcsönökkel tartoznak az államnak, s egy államosítással ezek visszafizetéséről a kincstárnak egyszer s mindenkor­ra le kellett volna mondania.... Egyes birtokosok titokban azt remélték, hogy ily módon megszabadulhatnak a számukra terhes ártéri járuléktól. Némileg érthető is volt álláspontjuk, hiszen egy számítás szerint az addig eltelt közel száz év alatt az ártérbe eső földek gazdái átlagosan minden 21. esztendőben az ártéri járulék felhalmozott összegével újból és újból meg­vették saját birtokaikat, míg a szerencsésebb vidéken élők ilyen terheket nem kellett vállaljanak." 144. old.: „Az árvízvédelmi társulatokat a (második világ)háború vége szinte teljesen kifosztott állapotban találta. Az 1945. évi földreform pedig vég­képp ellehetetlenítette az érdekeltségi hozzájárulás anyagi forrására épülő működésüket. Amikor a nagybirtokokat - amelyek addig a társulati mozga­lom pilléreit jelentették - szétosztották a föld nélküli parasztság között, az új gazdák nem voltak abban a helyzetben, hogy a rájuk eső ártéri járulékot pon­tosan és maradéktalanul fizessék." 148. old.:„Ami az egykori vízkár-elhárítási kulcsszervezeteket, a vízitársu­latokat illeti, [az 1948. évi államosítás után] csaknem tíz évet kellett arra vár­ni, hogy más tartalommal és egészen más tulajdonviszonyok alapján újra szerveződjenek, s bizonyos területi vízgazdálkodási feladatokat Ismét érde­keltségi alapon végezzenek el." A hazai vízkárelhárítás - az árvizek és a belvizek elleni védekezés - a vé­dekezésre felkészülés minden formájával - tervezéssel, építéssel, tudomá­nyos kutatással együtt - a magyar történelem része, a sok nehézség ellené­re Is dicsőséges része volt, s az is marad a jövőben is. Múltunk, de még a je­lenünk megismerése szempontjából is fontos és értékes könyvet vehet ke­zébe az olvasó. Vágás István

Next

/
Thumbnails
Contents