Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

Krónika - Kozma Gyula: Az I. Magyar Műszaki Muzeológus Találkozóról (1997. máj. 5.)

Kócziánné Szentpéteri Erzsébet (Közlekedési Múzeum): A közlekedési múzeumok sajátos kiállítástechnikai problémái Gajdos Gusztáv (OMM): Egy tárgy kiállítása Kaján Imre (Duna Múzeum): 1. A természettudományos kiállítások'és az interdiszciplinaritás. 2. Kutatási együttműködési lehetőségek Próder István (Magyar Vegyészeti Múzeum): Vegyipartörténeti dokumentációs anyag a Magyar Vegyészeti Múzeumban Tóth János (Magyar Olajipari Múzeum): Vállalkozó alapítványi múzeumok Szemán Attila (Központi Bányászati Múzeum): A Központi Bányászati Múzeum tudományos munkássága Deák András (Duna Múzeum): A műszaki történelmi jellegű kiállítások didaktikai lehetőségei Pusztai László (Magyar Építészeti Múzeum): Az Építészeti Múzeum gyűjtőköre, gyűjtési alapelvek és tervek, kiállítások kérdésköre Az elhangzottakat kísérő érdeklődésre és a sikerre jellemzően Vámos Éva főigazgató később kiemelte, hogy a mintegy tizenöt előadás alatt nem volt perc, amikor ne tartózkodott volna bent az előadó teremben szinte valamennyi résztvevőnk. Két előadás ugyan - a legnagyobb sajnálatunkra - elmaradt, Kárpáti Andreáé és Jerger Krisztináé. Az ELTE professzornője a műszaki és természettudományi múzeumok kiállításainak hatáselemzéséről, a Műcsarnok kurátora a műszaki múzeumi jellegű kiállítások látványtervezéséről beszélt volna. Elméleti megalapozó előadásaik nagyon hiányoztak, s ennek hangot is adott - egyszersmind a szervezők célkitűzésének és elgondolásainak helyességét is visszaigazolta - Kócziánné Szentpéteri Erzsébet. Ugyanő kiemelt figyelmet érdemelt - a páratlan sikerű új vasúti kiállításról elhangzott - előadásában számos kérdést vetett fel és válaszolt meg rögtön, olyan problémákról, amelyekkel a kiállításszervezőknek mindig szembe kell nézniök. Eredeti tárgy vagy modell, az utóbbiak műtárgy értéke, statikus nagy dinamikus kiállítások, a feliratok mennyisége és szintje, a szakértők számára adandó ismeretek, a látogató tegezése vagy magázása - izgalmas kérdések. Utalt egy fájdalmas hiányra is, a múzeumi kritikáéra, amely, ha nagyritkán megjelenik, a műszaki muzeológiát szinte teljesen figyelmen kívül hagyja. Amikor a leggyengébb film vagy színdarab és tévéjáték is jóval több sajtót kap, mint az akár legzseniálisabb múzeumi kiállítás, akkor nagyon megszívlelendő az előadó kiutat mutató fölszólítása: teremtsük meg mi magunk ezt a műfajt és ha sikerül, talán mások is felfigyelnek ránk. Végezetül nem ezen a vitán felüli megállapításokat, s nem is csak más csupán történeteket felsoroló - előadások kapcsán jegyezzük meg, hogy hiányoljuk; ezen a - Katona András főigazgató szavaival - „leszúrt karók