Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

Post, Robert C.: Elbeszélő történelem és kritikai elemzés a Smithsonian Institution-ban. – Út a kulturális háborúkhoz - Rónai Iván: A műszaki múzeumok jelentősége Magyarországon

fennhatósága alá tartozik. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Közleke­dési Múzeum főhatóságai a megfelelő szaktárcák, a Budapesti Történeti Mú­zeum pedig a főváros fennhatósága alá tartozik. A múlt század végére a me­gyei és városi hatóságok impozáns múzeumépületeket építtettek a legtöbb nagyvárosban. Ezeket a megyei és városi múzeumokat 1952-ben államosí­tották, így létrejött a világos felépítésű, tisztán állami múzeumi hálózat, amelyben a „megyei" múzeumok voltak a megye minden múzeumi kérdésé­nek koordinátorai. Ez a helyzet állt fenn közel 40 évig. Mára a megyei és vá­rosi múzeumokat visszaadták eredeti tulajdonosaiknak, azaz a helyi önkor­mányzatoknak. Egy másik, viszonylag független fejlődési lépés volt a szak­múzeumok alapítása. Ezek főleg ipari múzeumok voltak, amelyeket az álla­mi tulajdonban lévő trösztök és nagyvállalatok alapítottak. A „múzeum" elnevezés hazánkban viszonylag jól védett. Minden múzeum­nak és gyűjteménynek „működési engedélye" van, amelyet egy központi ha­tóság állít ki. Jelenleg ezeknek az engedélyeknek alapítási okiratokká való átalakítása folyik. Ez utóbbiak jobb törvényes lehetőségeket biztosítanak az intézményeknek. Tisztában vagyunk azzal, viszonylag gyakran megtörténik világszerte, hogy egy magát „cukormúzeumnak" nevező intézmény inkább cukorkaüzlet és egy „húsmúzeum" inkább néhány régi mészáros-kellékkel díszített vendéglő. A „múzeum" szóval való visszaélés új jelenség Magyar­országon. A közvélemény előtt ez a szó tiszteletet ébreszt és ezért néhány magánvállalkozás is szívesen használná. így történhetett, hogy egy magán­alapítvány a „Magyar Műszaki Múzeum Alapítvány" nevet választotta. Az ilyen esetek elkerülése egyik oka annak, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egy új múzeumi törvény-tervezetet készül ősszel az Ország­gyűlés elé terjeszteni. A nemzetközi gyakorlatban nem mindig szokásos a múzeumok ügyét tör­vényi szinten szabályozni. Magyarországon a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa által kibocsátott 1963. évi 9. sz. törvényerejű rendelet a műtár­gyak gondozásának és megőrzésének tartós, magas szintű szabályozása volt, amely részletesen szabályozta a múzeumok működését. Végrehajtási utasításával és kiegészítő rendelkezéseivel együtt ez a törvényerejű rende­let alkotta az ún. „szürke könyv"-et, amely hosszú időre alapja volt a tudo­mány és technika történelmi emlékeivel kapcsolatos minden múzeumi mun­kának. A rendelet kimondta: „A történelem, a tudományok, az irodalom, a művészetek, valamint a termelés-fejlődés kiemelkedő tárgyi, írásos és egyéb emlékeit... e törvényerejű rendeletben meghatározott módon védelemben kell részesíteni, tudományosan fel kell dolgozni és az egész nép számára hozzáférhetővé kell tenni." A törvényerejű rendelet végrehajtási utasítása [2/1965. (I. 8.) MMj ezen felül kimondja: „A Tvr. védelme alatt álló muzeális

Next

/
Thumbnails
Contents