Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)
Post, Robert C.: Elbeszélő történelem és kritikai elemzés a Smithsonian Institution-ban. – Út a kulturális háborúkhoz - Rónai Iván: A műszaki múzeumok jelentősége Magyarországon
fennhatósága alá tartozik. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Közlekedési Múzeum főhatóságai a megfelelő szaktárcák, a Budapesti Történeti Múzeum pedig a főváros fennhatósága alá tartozik. A múlt század végére a megyei és városi hatóságok impozáns múzeumépületeket építtettek a legtöbb nagyvárosban. Ezeket a megyei és városi múzeumokat 1952-ben államosították, így létrejött a világos felépítésű, tisztán állami múzeumi hálózat, amelyben a „megyei" múzeumok voltak a megye minden múzeumi kérdésének koordinátorai. Ez a helyzet állt fenn közel 40 évig. Mára a megyei és városi múzeumokat visszaadták eredeti tulajdonosaiknak, azaz a helyi önkormányzatoknak. Egy másik, viszonylag független fejlődési lépés volt a szakmúzeumok alapítása. Ezek főleg ipari múzeumok voltak, amelyeket az állami tulajdonban lévő trösztök és nagyvállalatok alapítottak. A „múzeum" elnevezés hazánkban viszonylag jól védett. Minden múzeumnak és gyűjteménynek „működési engedélye" van, amelyet egy központi hatóság állít ki. Jelenleg ezeknek az engedélyeknek alapítási okiratokká való átalakítása folyik. Ez utóbbiak jobb törvényes lehetőségeket biztosítanak az intézményeknek. Tisztában vagyunk azzal, viszonylag gyakran megtörténik világszerte, hogy egy magát „cukormúzeumnak" nevező intézmény inkább cukorkaüzlet és egy „húsmúzeum" inkább néhány régi mészáros-kellékkel díszített vendéglő. A „múzeum" szóval való visszaélés új jelenség Magyarországon. A közvélemény előtt ez a szó tiszteletet ébreszt és ezért néhány magánvállalkozás is szívesen használná. így történhetett, hogy egy magánalapítvány a „Magyar Műszaki Múzeum Alapítvány" nevet választotta. Az ilyen esetek elkerülése egyik oka annak, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egy új múzeumi törvény-tervezetet készül ősszel az Országgyűlés elé terjeszteni. A nemzetközi gyakorlatban nem mindig szokásos a múzeumok ügyét törvényi szinten szabályozni. Magyarországon a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által kibocsátott 1963. évi 9. sz. törvényerejű rendelet a műtárgyak gondozásának és megőrzésének tartós, magas szintű szabályozása volt, amely részletesen szabályozta a múzeumok működését. Végrehajtási utasításával és kiegészítő rendelkezéseivel együtt ez a törvényerejű rendelet alkotta az ún. „szürke könyv"-et, amely hosszú időre alapja volt a tudomány és technika történelmi emlékeivel kapcsolatos minden múzeumi munkának. A rendelet kimondta: „A történelem, a tudományok, az irodalom, a művészetek, valamint a termelés-fejlődés kiemelkedő tárgyi, írásos és egyéb emlékeit... e törvényerejű rendeletben meghatározott módon védelemben kell részesíteni, tudományosan fel kell dolgozni és az egész nép számára hozzáférhetővé kell tenni." A törvényerejű rendelet végrehajtási utasítása [2/1965. (I. 8.) MMj ezen felül kimondja: „A Tvr. védelme alatt álló muzeális
