Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

TANULMÁNYOK - Buka Adrienne: Magyarországi kerti napórák

BUKA ADRIENNE* MAGYARORSZÁGI KERTI NAPÓRÁK A magyarországi kerti napórák első említése Bél Mátyástól származik. Notitia Hungáriáé című művében (1735) ismertette Pozsony egyik nevezetességét, Lippay György, esztergomi érsek parkját. Az érsek messzi vidékek fáit, bokrait, virágait gyűjtötte össze, és franciás ízlés szerint, geometrikus formákba rendezve ültette el. Nem hiányoztak a barokk kertek rekvizítumai sem, a szobrok, a nyírott élősövények, a szökőkutak és a hűtöző lakok. A virágtáblákat (partereket) egy-egy napóra díszítette. Lippay György halála után (1666) a kertet átépítették, később pusztulni hagyták. Bél Mátyás csupán a romjait láthatta, s mára egyetlen emléke sem maradt. A XVIII—XIX. század a magyarországi kastélyépítészet nagy korszaka. Minden magára adó építész és építtető tudta, hogy a legszebben tagolt homlokzat is elveszti arányait, ha nincs tere. Igyekeztek hát olyan környezetet teremteni, ami hangsúlyozta az épület arányait. Egyszerre készültek a kastélyok és a parkok tervei. A XVIII. században még a mértani formákat kedvelő, ún. Le Notre kerteket építettek, de a XIX. század elején változott a divat, és új stílus vált népszerűvé a kontinensen. Angliában a kertépítészek szabadulni akartak a barokk nehézkességétől, terjengősségétől, szakítottak a mértani formákkal, a természetet, a romantikus tájat utánozták. A franciás stílus helyébe a szentimentalizmus lépett. A főúri parkokba halászkunyhót, piramist és remetelakokat építettek. S mivel a szigetországban nagy hagyományai voltak a napóráknak, amikor a szentimentalizmus divatba jött a kontinensen, a napórák is felkapottak lettek. Olcsó, de roppant dekoratív kerti díszek voltak. Leggyakoribb típusuk a horizontális napóra, amely egy nem túl magas kőalapzaton áll. Kemény, az időjárásnak ellenálló anyagból készítették őket, rézből, bronzból, vasból öntötték, mészkőbe faragták. Persze az irodalomban * 1082 Budapest, Üllői út 50.