Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

TANULMÁNYOK - Molnár László: A két Chorin szerepe a magyar nagyipar kialakításában

dett. A GYOSZ az új honvédelmi törvény és a már készülő zsidótörvények árnyékában, a Német Birodalom előterében a magyar gyáripar érdekei javára dolgozott. Sokszor kellett ellenállnia a német politikai nyomásnak. A GYOSZ a tagjait informálta, segítette, kiterjedt felméréseken nyugvó állásfoglalásokat dolgozott ki az adózási, kereskedelmi tarifális kérdésekben. A GYOSZ működésében a szociálpolitika lassan, de mind nagyobb teret nyert a munkásbiztosítás, az öregségi és rokkantsági biztosítás törvénybe iktatásának előkészítésével. A hitleri Németország nyomása és a Trianonban elszakított területek egy részének visszaszerzése érdekében tett német támogatás hatására a hivatalos magyar politika jobbra tolódott. Megkezdődött az ország akkori lakosságának 6%-át kitevő zsidóság sorsának intézményes „rendezése", melyet a magyar társadalom számos gondja „gyógyírjaiként állítottak be. Az egymást követő ún. zsidótörvények: az 1938. évi XV. törvény és az 1939. IV. törvény megrendítették a társadalom morális állapotát és az ország gazdasági érdekei ellen hatottak. Összeomlott a tragikus véget ért Teleki Pál miniszterelnök koncepciója, Magyarország nem tudott kívül maradni a háborún. Chorin Ferenc 1941 júliusában visszaadta a GYOSZ elnöki megbízatását, de összeköttetéseit tartotta Horthy Miklós kormányzó köreivel. Tájékozottsága a világpolitikában és a gazdaságban végig megmaradt, amint azt a háború után előkerült leveleinek tartalma bizonyította.

23 1944. március 19-én, Magyarország német megszállásának másnapján Chorin Ferenc a Gestapo fogságába került a Weiss, Goldberger, Mauthner, Kornfeld és számos zsidó tőkéssel és családjukkal együtt. Az Andrássy úti Chorin-villába Kurt BecherObersturmbannführer, az SS „felszerelési megbízottja" költözött. A hazai gyáripar legerősebb finánctőkés csoportja a Weiss-Chorin-Mauthner család a németek zsarolására, a személyes szabadságuk fejében 25 évre átadta a magyarországi vagyonukat (mindenekelőtt a csepeli konszernt), a Himmler által vezetett SS-nek. A zsaroló manőver „eredményeként" 1944. június 25-én a tőkések és családtagjaik, összesen 32 fő, 1200 kiló csomaggal, külön repülőgépen Lisszabonba érkezett. Az életmentő tárgyalásokat Chorin Ferenc folytatta le. A menekülésben részt nem vett zsidó nagytőkések, akik nem akarták kiterjedtebb családjukat vagy munkatársaikat elhagyni, deportálásra kerültek, közöttük Goldberger Leó és Vida Jenő nyomorultul elpusztultak a koncentrációs táborokban.

24 A Weiss-Chorin-, ill. SS-paktumot több történész elítélte. Fölmerül a kérdés: ők nem ültek volna be Göring repülőgépébe, ha tudják, hogy a háborút vagy a németek nyerik meg, és akkor mint zsidók pusztulnak el, vagy a szovjet hatalom lesz úrrá, és akkor ők mint vezető kapitalisták kegyetlen munkatáborba kerülnek.